Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

ládát, egy hosszú asztalt, egy nagy ketrecet, egy béllyeget, kassai szaput, két város szapuját, 1 negyedrészt. Inventait egy fa iccét meszelyestül, két ón iccét meszelyestül, kassait." A Városháza leltára mögött feltűnnek a város tanácsának különböző' funkciói. A karszékek, a karos hosszú lócák, kárpitozott lócák, a kor ízlése szerint szó'nyeggel borított asztal, a tanács ülései és a különféle összejövetelek, megbeszélések, adásvételek hitelesítésének tárgyi környezetét alkották, míg a kádak, haltartó bárkák, szuszékok, a szánkó a város gazdálkodási feladatait szolgálták ki. A kommunitás igazgatási, bűnüldöző' és büntető' feladatköre azonban speciális épületet és tárgyi kultúrát igényelt, ezért vehették leltárba a város fejezó'pallosát, ketrecét, láncát, illetve a mértékhitelesítés eszközeit. Az időt napóra mutatta a tanács tagjainak. * * * A kéthelyiségű városházán kapott helyet az a vasalt láda, amelyben a település legfontosabb dokumentumait tartották. A vasládában őrzött iratok tartalmát, csoportosítását hasonlóan a 17. század végéről ismerjük. A 11 tételcsoportban felsorolt irategyüttesből figyelmet érdemel az a 13 oklevél, amely királyi függő pecséttel volt ellátva (tartalmukat sajnos nem ismerjük). De találunk nádorok, generálisok és kapitányok leveleit éppúgy, mint török nyelven írt üzeneteket. A peres ügyek iratait és a zálogleveleket csomókba kötve tárolták. Az utolsó két pontban megfogalmazottakat szószerint idézzük: „Vannak régi őseinktől, eleinktől maradt fejér olvasott polturák, egy hójagban 14 forint érők, 6 pénz hijjával. .. .Vannak két fejér gyalog gyolcs zászlók, két kék fejtő a közepin." A Városházán külön fogdaépület volt, s ezt „kaloda-ház"-nak nevezték. Egy feljegyzés szerint a fogda egyetlen berendezése az asztal volt. A városháza epületei Ádler Károly térképén, 1885. Az 1646-os felújítást és bővítést 1682-ben új telekrész vásárlása követte, amellyel jelentősen növelték a Városháza területét. Ezért a város évi 200 forint bérleti díjat fizetett. 1702-ben, amikor elkészítették a város első „telek-könyvét", amelyet Kötelkönyv-nek neveztek, a Városháza birtokában már két és fél teleknyi területet írtak össze. Ez azt igazolja, hogy az újkor eleji királyi