Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A VÁROSHÁZ TÉR, AZ ERZSÉBET TÉR ÉS A DÍSZ TÉR ÉPÍTMÉNYEI, SZOBRAI

épületet, amelyet Radvány-háznak neveznek. A 4. számú épületben Glósz Károly lakott, aki a 20. század első harmadától az Ügyvédi Kamara elnöki tisztét töl­tötte be. (A család számos tagja a mindszenti evangé­likus temetőben nyugszik.) A 6. számú telek és épít­ményei az egri érseki római katolikus egyházmegye tulajdonát képezték. Az érseki leányneveidévei és ká­polnájukkal ugyan 1994-ben már foglalkoztam, de a kutatások új eredményeit célszerűnek gondolom most leírni. Ugyanez a helyzet a városháza épületeivel. 1912-ben a miskolci címtár határozottan négy telekre és házszámra (8-10-12-14.) utal. Az újabb adatok ismeretében a leírtakat ki kell egészíteni, hiszen a szá­munkra egy épületnek tűnő Városház tér-Hunyadi utcai saroképület két különböző időszakban, negyed évszázad különbséggel épült, csak olyan nagyszerű az összeépítés, hogy a látvány, az egységes összhatás mi­att kételkedésre nem igazán lehetett okunk. Egy 1885­ből származó ábrázolás szerint a „városházák" nem három, hanem négy épület „összedolgozásából" szü­lettek. A Városház tér 14. számú épületben működött a város legrégebbi óvodája, jelenleg a holland biztosító társaság alkalmazottjai dolgoznak benne. A szomszé­dos épület az ún. Markó-ház, a főorvos, városi képvi­selő, tankönyvíró Markó László egyemeletes, 19. szá­zadi családi háza. Ennek történetéről éppúgy nem esett szó, mint a mellette álló, 18. századi barokk lakó­épületről, amelynek számos tulajdonosa váltotta egy­mást 1820-tól. A 20. számú épület Balogh, a 22. szá­mú pedig Bódog-kúriaként őrződött meg a történeti dokumentumokban, műemléki feljegyzésekben. Az Er­zsébet tér történetét a sorozat egyes kötetei éppúgy érintették, mint a „polgármesteri palotát", amelyet Soltész Nagy Kálmánnak építettek, s földszinti traktu­sában kezdettől a „Szarvas", vagy „Arany Szarvas" patika működik. Az Erzsébet közfürdő épülete „ közér­deklődésnek örvendő" 20. századvégi állapota is ismerős. A megyeháza épülettömbje mellett a 3. számú földszintes ház udvarán kezdte meg működését Mis­kolc első nyomdája, s nyomdásza Szigethy Mihály. Az 5. számú polgárház Vadnay-Szeremley-házként vált ismertté. A Petőfi itt-tartózkodására emlékeztető már­ványtábla szövege (vagy maga a márványtábla) több, mint fél évszázada vár korrigálásra, jobb esetben cse­rére. A 7-es és 9-es számú épületek bemutatása is kike­rült eddig a látószögből. Utóbbi 1872-ben épült, lakói­ról nevezhetnénk Spidler-Hercz-háznak is. De ezen a telken építkezett a jó nevű és nagy hírű Bartányi Gyula ügyvéd, s házát, Stimm Lajos hasonlóan neves mérnök tervezte. Amennyire „ szűkre szabottak" isme­reteink a 11. számú házról, annyira bőséges, két év­századot átfogó leírások, események utalnak az Al­mássy-kúriára. Későbbi története összekapcsolódik rö­vid ideig a nemzeti kaszinóval és a város tudományos­politikai életével. A 20. század elején - tulajdonosvál­tás következményeként - a köztudat Kubacska-féle háznak nevezte, utalva ezzel a kereskedő emlékére, ül. emlékének megtartására, jelentős időt ügyvédek töltöt­tek az épületben, majd az 1970-es évek második felében „robbant ház"-ként emlegették. A 21. században a fel­újított épület új funkciót kapott, itt talált otthonra a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Információs Pont. A három tér közül kettő az utóbbi több, mint fél évtizedben szoborral is gyarapodott. A Városház téren 1994-től áll Széchenyi István szobra, tekintetével az Avast kémlelve. A Dísz téren viszont 2000 végétől il­leszkedik új környezetébe Szent István királyunk szob­ra. Míg a szobor ide kerülhetett, a beépített területet előbb „fel kellett szabadítani", „meg kellett tisztítani" a 19-20. század maradandó emléket nem képviselő építészeti alkotásaitól. Számos intézmény terve és vá­gya (is) kötődött ehhez a térhez. Minden bizonnyal helyes döntés volt az avasi domboldal látványát meg­tartani, hiszen a „látványok" összeolvadnak, egymás­ba simulnak. Természetesen tartogatnak még építésze­ti és más jellegű emlékeket, jeles személyekhez kötődő történéseket e három építészeti tömb házai, háztelkei. Közzétételüket csak a kötet terjedelme korlátozza.

Next

/
Thumbnails
Contents