Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
malom vállalat bizottsági tagja, s a református egyház presbitere volt. Túry Lajos üzlete, lakóháza szomszédságában volt. A Mérnöki Kamara iratai között 1901ből származik az első adat arra, hogy Stibinger József engedélyt kér saját, földszintes háza felépítésére a Csabai kapuban. Az utcai fronton tornyos kapuátjáró mellett, keleti irányban három szoba helyezkedett el, s a középső nagy szoba az utcai frontra két ablakkal volt ellátva. A vakolatlan, sárga téglából kialakított, négy ablakos főhomlokzat 15 méter széles volt. Az épület telek felé alakított része nem derékszögű, hanem keleti irányban „hajlott". A fedett kapubejárótól nyílt az iroda (ez volt az építész munkaszobája), majd szoba, amelyből előszoba, innen a fürdő, WC-helyiség és konyha nyílt. A lakóház nyugati oldalán tornácot alakítottak ki, amelyből a padlásfeljáróba, a külön konyhába lehetett eljutni. A tornácra az iroda és a negyedik szoba ablaka nyílt, s az előszoba bejáratát ezen keresztül biztosították. A teleknek kb. 1/4 részét foglalta el a 220 m 2 alapterületű lakás. E mögött az avasi domboldalra nyíló kettős kertet alakították ki. A két kert kiképzése, telepítése különbözött egymástól, s ezeket - valószínű vizes árkon átívelő - híd kötött össze. A téglalap alakú telek nyugati vége kiszélesedett, itt szőlőskert kezdődött, majd a Kálvária-domb irányában egy szoba-konyha-kamrás épület állt. Ez 1902-ben került a telekre azzal az indoklással, hogy ez „Stibinger József úr kertjében építendő házmester lak." A házmester egyben szőlőkerülő, s a csabai vámsorompó kezelője, felügyelője is volt. A Csabai-kapui vámsorompó e háztól kissé déli irányban az országutat teljes szélességében lezárva helyezkedett el, ez volt az utolsó lakóház Miskolc határán belül. Fontosságára utal, ha valaA Stibinger-Túry kert a vámőr házával, 1902. mi gond támadt állagával, a polgármester éppúgy fontosnak tartotta az „üggyel" való foglalkozást, mint a vármegye alispánja. Az intézkedés (és megoldás) részeként Szűcs Sándor városi főmérnök 1908. szeptemberében jelenti, hogy „a Csabai-kapuban volt vámsorompót helyéről eltávolítottuk, ezen anyagok felhasználásával a Zsolcai-kapuban levőt pedig használható állapotba helyeztük." Még az év letelte előtt a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyásával az alispán rendelkezik, hogy a Csabai
