Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Id. Görgey László négy gyereke közül korban a harmadik, László vállalta a politikai pályát. Amikor 1920 januárjában kiírták a nemzetgyűlési választásokat ő volt az egyik jelölt. Még Tarnay Gyula volt alispán is lemondott javára, mégsem indult el a Miskolcon is megalakult Gömbös-féle Egységes Párt jelöltjeként. Valószínű azért, mert kellő szakmai felkészültséget és politikai gyakorlatot nem érzett maga mögött. Ő ugyanazt az utat, településeket járta végig, amelyet édesapja szolgálata megkívánt. így bár Liptószentmiklóson született 1877-ben, iskoláit Szabadkán, Szegeden és Miskolcon végezte. A jogi egyetemet Budapesten kezdte, majd Kolozsváron fejezte be. 1905-től - édesapjához hasonlóan - a MÁV üzletvezetőségen dolgozott, 1911-től megyei aljegyző, majd 1917 végétől megyei főjegyző lett. 1926-ban megválasztották a város pótképviselőjévé, közben az evangélikus egyház jogtanácsosa, s számos szállal kötődik a Jogakadémiához is. 1930ban, amikor Borbély-Maczky Emil lett Borsod vármegye főispánja, a mögötte második helyen álló dr. Görgey László lett Miskolc egyik országgyűlési képviselője. Az egységes párt képviselőjeként Bethlen István miniszterelnök feltétel nélküli hívének vallotta magát. 1935-ben a Nemzeti Front képviselőjeként már Eckhardt Tibor mögött „sorakozott" fel. A Nemzeti Front, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Legitimista Néppárt képviselői közül Eckhardt Ferenc, majd Reisinger Ferenc szerezte meg a legtöbb szavazatot. Görgey László dr. nem volt többször országgyűlési képviselő, de számos területen tevékenykedett, s mivel a felsőház tagjává választották kevés időt töltött Miskolcon. Érdeklődéssel fordult a sajtó felé, így 1934-től a Felsőmagyarország felelős-szerkesztője volt, de ott találjuk az 1944. április 16-án betiltott Magyar Jövő igazgatóságában, vagy a Miskolci Polgári Kaszinóban és a sportegyesületek közül a Borsod-Miskolci Vívó Club egyik vezetője is volt. Földes Lajos 1943-ban megjelent címjegyzéke szerint „Görgey László dr. vitéz, felsőházi tag, lakik Urak u. (ma Petőfi u.) 21. szám alatt." Háború alatti és utáni életéről - eddig - nem rendelkezünk adatokkal. IRODALOM Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon. Budapest, 1965. I/A. kötet 24, 26, 27-30, 35, 63. pp., II/B. kötet 123, 182. pp., II/C. kötet 232. p., X. kötet 23, 78. pp., XI. kötet 41, 44. pp. XV. kötet 21, 22, 67. pp., XVI. kötet 60, 63. pp., XVII. kötet 57, 60. pp. és XXIV. kötet 11,14, 48. pp. Kó'rakó Béla-Vér Andor: Miskolc THJF. város társadalmi, kulturális és közigazgatási vezetó'férfiainak albuma. Miskolc, 1927. 79. p. Gömöry Árpád: A M. Kir. „Görgey Arthur" 13. honvéd gyalogezred ezredkönyve. Miskolc, 1934. 85-95. pp. -.-: Görgey László (1843-1911). Ellenzék, 1911. október 24. Szendrei János: Miskolc város történeti és egyetemes helyirata, V. köt. Miskolc, 1911. 285. p. FORRÁS B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1905/c. 9374/1903. A Görgey-csatád még élő tagjai, akik részt vettek a miskolci szobor leleplezési ünnepségein, 1934.