Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

Görgey kúria a Kálvária mellett (Görgey A. u. 26. sz.) A levéltári dokumentumok alapján Görgey László 1903 nyarán fordult a város építési szakbizottságához, hogy a „Csabai kapuban a Kálvária melletti telken" - tehát még házszámmal nem jelölt területen - „nyaraló lak"-ot építhessen. A benyújtott tervek alapján az engedélyt megkapta, majd 1904 nyarán a felépült „lak"-ra megkérte a lakhatási engedélyt. Tehát egy év alatt felépült az a különleges épület, amely bár a főútról nem látható, de a Kálvária lépcsőjéről jól tanulmányozható. Az épület lassan közeledik századik évfordulójához. Az építési iratokból és rajzokból kitűnik, hogy a tervező Siess Győző, az építőmester pedig Bogdán Illés volt. Mivel az épületet az avasi domboldalra tervezték, a keleti és a nyugati szint között nem kevesebb, mint 3,5 méter szintkülönbség van. Ezért is történt, hogy az épület alatt nyolc pincehelyiséget alakítottak ki, míg a felépítmény hét lakószobát, egy konyhát, egy éléskamrát és egy fürdőszobát foglalt magába. A telek formája is különleges, sokszögű, másrészt az épület az utcai nyomvonaltól feltűnően távol épült, ezért Adorján (Adler) Károly kiegészítéssel záradékkal látta el az engedélyezési okiratot. Eszerint: „ezen építkezés a volt Láczay György, most Váncza József-féle telekből elhasított lejtős kert-telken épül, teljesen szabadon, a szomszéd telektől 3-4 mtr. távolságra és az útvonaltól 25 mtr. távolra (mint lakóépület 15 évi adómentességre igényt tart). Az épület magasított helyen való felépítése folytán a belső és konyhavizek levezetése földalatti csatornában, az útszéli árokba vezethető, ugyanezen árokba a kapubejáróval szemben fekvő 3 mtr. széles beton áthidalás készíthető, mely czélból a m. kir. államépítészeti hivatal megkeresendő. A telek homlokvonalán létesítendő falazott talapzaton nyugvó díszes vasrács utczai vonala a mérnöki hivatal által tűzendő ki, hasonlóan a bejárati küszöb magassága. Miután ezen építkezés emeletszerű helyiségeket tartalmaz, melyek használtatása a nyári időszakban történik, engedélyezése a szabályrendelet 63. paragr.-ában előírt elbírálás alá tartozott. Megjegyezvén még azt, hogy a Görgey László-féle telek délfelőli határmentén végighúzódó árok a kertben összegyülemlő vízmennyiségek levezetésére szolgálva a könnyen beállható kimosások és árok elfajulások maggátlása czéljából ajánlatos lenne, ha abban lépcsőszerű haránt meder-kötések vesszőfonásból alkottatnának. Valamint, hogy a benyújtott tervekben a fürdő és jégveremből kivezető csatornák iránya berajzolva nyilván tévedésből kifelejtetett." Az építkezés előírásaiból kiderül, hogy ez lehetett a domboldal első építménye. Korábban épült, mint a mai 20, számmal jelzett épület. Erre a kerítés kitűzése utal, hiszen ha a szomszédos épület és kerítése már létezett volna, ahhoz kellett volna alkalmazkodnia Görgey László házának. Figyelmet érdemel az, hogy a csapadék, a konyhai és fürdővíz elvezetése az út menti árokba történik, tehát a Csabai-kapuban nemcsak víz, hanem szennyvíz csatorna sem létezik még. A Görgey-telek és a Kálvária közötti csatorna (árok) az esővizet vezeti le, amely átfolyik az úttesten és