Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

tési alternatívák kidolgozásának időpontjában, 1975 áprilisában még létezett a Vörösmarty u. 616. számok közötti beépítettsége, s - többek között - ezek elbontása után, ezek helyére került volna a terv szerinti épület.) 1975-1985 között, de már erre a területre számos terv készült, ezekről nem, de az építkezés megkezdésétől, annak különböző munkafázisairól gyakorta hírt adott a helyi sajtó. 1985 végén elkezdődtek az alapozási munkálatok, s ekkor a tervező Bodonyi Csaba és a város főépítésze Kelemen István is véleményt formált. „Bodonyi Csaba olyan házat tervezett - olvashatjuk a Déli Hírlapban -, mely mind tömegét, mind megjelenését tekintve jól illeszkedik környezetéhez - a többi intézményhez -, és mégis egyedi módon szimbolizálja, hogy a műszaki tudományok otthona. Világos falak, sok üveg és vörösréz ... Az épület homlokzata a Felszabadítók útjára néz, földszintjén kerthelyiséges kávézót is nyitnak, ugyanezen az oldalon. Az egyesületi és munkabizottsági szobák mellett öt előadótermet alakított ki a tervező, a legkisebbe harmincan, a legnagyobba háromszázan ülhetnek le tanácskozni. Országos, sőt nemzetközi konferenciáknak is otthont adhat tehát a ház. Számos korszerű technikai megoldást alkalmazott a tervező a zártláncú tévéhálózattól a napelemekig. ...az épület fűtését napelemekkel biztosítják." A főépítészi vélemény szerint „ezen a területen korábban kisebb-nagyobb kertes családi házak álltak. A szanálásnak éppen az volt a célja, hogy helyet teremtsünk a belvárosban egy újabb közintézménynek. Több koncepció élt hosszabb-rövidebb ideig. Először kiállítótermet, később motelt, majd egy tíz szintes hatalmas panel szállodát akartak ide építeni. Egyik megoldás sem lett volna olyan szerencsés, mint a Technika Háza. Gondolok itt a szomszédos intézmények nagyságára, magasságára és a temető közelségére. .. .az első elképzelések szerint a pártház mögötti területet szánták a Technika Házának. (Ez jelenleg is beépítetlen, ill. parkoló terület.) Később úgy alakult a program, hogy a körzeti tévéstúdióval összeházasítva építik fel. Aztán bizonytalan időre elhalasztódott anyagi okok miatt - a stúdió építése. De ha mégis megvalósul majd, ekkor célszerű önálló épületet emelni neki. Ezért őrzik meg a pártház mögötti területet." A Technika Háza az ország minden városában, ahol regionális központként működik más intézményekkel is társult. Miskolcon először a tévével közös épületről beszéltek (ill. szóltak a tervek), aztán szó volt arról is, hogy az épületben „társbérlő" lesz a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt is. Hogy másképpen alakultak a dolgok, minden érintett, vagy szóbakerült szervezet az anyagi erőforrások hiányára panaszkodott. Az 1985-ös alapkő letételt 1988 októberi műszaki átadás követte. Az időbeli elhúzódást sokféleképpen magyarázták, de a fő ok az volt, hogy a kivitelezés jelentős mértékben társadalmi munkára, nagylétszámú munkacsoportok szombatvasárnapi munkájára épült. A generál kivitelező a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat volt, de jelentős szerepet kapott a közterületfenntartó vállalat is, amely két alvállalkozóval dolgoztatott. (A társadalmi munka és a sokféle cég együttműködése, vagy annak hiánya valóban jellemzője volt az 1970-1980-as évek néhány beruházásának, így aztán az sem lehet véletlen, hogy 1989 elején is megfogalmazódott, hogy „jelenlegi gazdasági helyzetünkben nem erre kellett volna fordítani a vállalatok pénzét." A Tudomány és Technika Házának elkészítése érdekes módon kapott politikai színezetet, s talán azért mert „az MTESZ fontos partner a kor-