Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

korlátozását" látták, s még ekkor is feltették a kérdést: szükséges volt-e megépíteni, s pont ide ezt az épülettömböt? Az 1990-es évektől a helyi lapokban megjelenő hírek már csak a rendezvényekről szólnak, s nem arról, hogy miért hiányzik az a szabad parkfelület, amelyen a Tudomány és Technika Háza, a köztudatban: Technika Háza felépült. * * * 1987-ben Horváth Béla szerkesztésében terjedelmes, szakmailag sokoldalúan átfogó kiadvány jelent meg Miskolcon, amely bemutatta az MTESZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete 1949-1985 közötti tevékenységét. Ennek a szervezetnek a vázlatos, áttekintő ismerete is szükséges, még inkább akkor, ha közelebb visz az épület, ill. „székház" megépítésének történetéhez. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 1948-ban alakult meg Budapesten. A következő évben a Diósgyőr-vasgyári Intézőbizottság irányításával már hét tudományos egyesület jött létre, s ezek taglétszáma meghaladta a félezer főt. 1949-1953/1954 között a szövetség központja a III. számú Diósgyőri Vendégházban volt, 1954-1955 között „beköltözött" Miskolcra, a Hunyadi u. 8. szám alá, majd 19581959 között a 200 négyzetméter alapterületű „székház" a Széchenyi u. 103. szám alatt tevékenykedett. Újabb költözés után 1964-1965-től a Szemere u. 4. szám alatti épületben alakították ki a szövetség központját, s innen költöztek az új helyre úgy, hogy az elhelyezés helyszínére, az épület külső megjelenésére is többféle elképzelés készült és változott az idők folyamán. „Az MTESZ Budapesten és többnyire a megyeszékhelyen rendelkezik vidéki hálózattal írja Horváth Béla. Az elmúlt években Budapesten, a többi megyei székhelyen helyi kezdeményezésre - általában más szervezettel kapcsolódva - új székházak építése, vagy előkészítése kezdődött meg. Fontosabbak: Székesfehérvár, Győr, Kecskemét, Veszprém és Szeged. E munka előkészítése során figyelembe vettük a tapasztalatokat. .. .Az új Technika Házak úgy létesülnek, hogy alkalmasak legyenek komplex műszaki-tudományos és tájékoztató feladatok ellátásra, nemzetközi konferenciák, kongresszusok tartására és szakmai bemutató kiállítások rendezésére. Ez utóbbira Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc jelen adottságait tekintve nagy szükség van. A Technika Háza megfelelő felszereltség mellett hatékony információ-csere, üzleti kapcsolatok stb. forrása is lehet." Az MTESZ épületek tehát regionális központok is voltak, a szervezet pedig regionális feladatokat látott el. Amikor az 1960-as évek végén, '70-es évek elején felvetődött az új elhelyezés kérdése, s új épület helykijelölése, öt térségben gondolkodtak. A Palóczy utcai zsinagóga egykori helyében, amelyből gépkocsi parkolóhely lett. A Hunyadi u.-Hoffmann O. (ma Malomszög) u. térsége, ahol átépítésekkel lehetett volna alkalmassá tenni a helyszínt az építkezésre. A Petőfi tér északnyugati sarka is szerepelt az elképzelések között, amely egyrészt lezárta volna a teret, másrészt hangsúlyosabbá tette volna az országút városból kivezető szakaszát. Csupán negyedik lehetőségként szerepelt a népkerti létesítményközponthoz történő csatlakozás. Mivel a hely szűkössége mindenki számára érzékelhető volt, ezt csak a már oda elképzelt létesítmény helyett lehetett (volna) megvalósítani. S mint ahogy a Múzeum, majd a Könyvtár esetében is láthattuk az Avas alatt szabaddá tett tér vonzóan hatott azok számára is, akik a Technika Háza épületének helykijelölésén gondolkodtak. A Technika Háza létesítésére készített program - számba véve az itt helyet kapó tagozatok,