Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
zett - szálloda helyett felépült Tudomány és Technika Háza megváltoztatta (korlátozta) az épületre történő rálátást. Ahogyan az egykor nem létező facsemetékből már fák lettek, „takarásba került" a műkő alapra elhelyezett KÖNYVTÁR felirat. Ez ugyan megmaradt, de a bejárat feletti homlokzatra felkerült, s hangsúlyossá tette az egész homlokzati részt a felirat: II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár. Az építész koncepcióját kiegészítette a szakemberek 1976-ban nyomtatásban is megjelent véleménye. Eszerint „a könyvtár alapterülete 4.800 m 2 , s a beépített 18.000 légköbméter nagyobb, mint a hazánkban eddig épült bármelyik közművelődési könyvtár. Az építési és berendezési költségek - az 1971-es árak szerint - elérték a 30 millió forintot. Az épület (átadott állapotában) félmillió kötet elhelyezésére és 15 ezer olvasó befogadására, kiszolgálására alkalmas. Funkcionálisan megfelel az »A«-típusú könyvtár követelményeinek. Szőnyi László érdeme, hogy az építkezés során megvalósult az épület teljes alápincézése, s ezáltal több helyigényes funkciót lehetett az alagsorba telepíteni. (így a belső raktárát, könyvkötészetet, reprográfiát, épületgépészeti és más kiszolgáló egységeket.) A reprozitóriumot könyv- és teherszállító liftek kapcsolják a kiszolgáló terekhez. A földszinti terek telepítése, kihasználása azonban már nem a legszerencsésebb. Célszerűbb lett volna ebbe a térbe telepíteni az emeletre került gyermek-könyvtárat. Az emeleten kialakított szabadpolcos terek valóban korszerű lehetőségeket biztosítanak az olvasók kiszolgálására, a differenciált szolgáltatásokra. Az itt elhelyezett szakrészlegek és különgyűjtemények (helyismeret, zenei részleg) mintegy 150 ezer kötet könyv, 600-700 féle kurrens periodika és egyéb dokumentumok elhelyezésére adnak lehetőséget. Kutatószobái - amelyek a társadalomtudományi és a helyismereti - külön gyűjteményhez kapcsolódnak - kielégítik a tudományos kutatók igényeit. .. .Az épületben lehetőség nyílt a szolgáltatások bővítésére is: a zeneműés hangtár kialakításával...." A funkcionális rendszerben megoldódott az a szakmai igény, hogy a könyvtárba látogatók érdeklődési kör, benntartózkodási idő és egyéb művelődési kívánságoknak megfelelően vegyék igénybe a szolgáltatásokat. Ezek az adottságok megteremtették mindazokat a feltételeket, amelyek a megyei könyvtárat képessé tették arra, hogy Miskolcon - a közigazgatási, gazdasági és társadalmi vonatkozásban kiemelt felsőfokú központban - »A«-típusú közművelődési könyvtárként, a követelményrendszer szerint lássa el funkcióját. Ennek megfelelően, mint Észak-Magyarország regionális, központi tudományos tájkönyvtára, mindenek előtt gazdag gyűjteményével, a köteles példány szolgáltatásban való részesüléssel, valamint speciális szolgáltatásaival hoszszú távon képes magas szintű ellátást biztosítani az egész nagy tájegységen. A megyei könyvtár ezt a funkcióját megosztja a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (ma Miskolci Egyetem) Központi Könyvtárával. Az egyetemi könyvtár a műszaki irodalom és az alaptudományok irodalmának gyűjtőhelye, a megyei könyvtár pedig elsősorban a társadalomtudományok és a humán ismeretek irodalmát gyűjti. Mint a szlovák nyelvű irodalom báziskönyvtára, ellátja Borsod, Heves és SzabolcsSzatmár megyék szlovák nyelvű lakosságát az anyanyelv irodalmával, s szakmai-módszertani segítséget nyújt az irodalom népszerűsítéséhez, az olvasómozgalom kiszélesítéséhez. A II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, mivel közművelődési feladatokat lát el, általános gyűjtőkörű könyvtár". Szabó Gyula és Urszin Sándor
