Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)
A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE
A népkerti vigadók évszázados históriája A 19. század utolsó harmadában ahogyan egymás mellé illeszkedett a Lövölde-kert és a Népkert területe, ugyanígy történt ez a pihenést, szórakozást biztosító épületekkel is. Ezért aztán volt idő, amikor két vigadó működött és fogadta a vendégeket. A régi vigadó, vagy lövölde-épület 1885-1888 között épült fel. 1896-ban ezt a vendéglőt és helyiségeit Mayer József, a Polgáregylet vendéglőse vette bérbe, s a Szabadság című helyi lapban közhírré tette, hogy „érdekesség és újítás" miszerint a hangversenyek alkalmával sör kiszolgálás is lesz. Ebből az következik, hogy az italmérés nem volt a szokásos vendéglátás, a programok velejárója. A vendégsereg inkább zenét hallgatni és táncolni járt a kertbe. Erre utal egy 1898-ból való híradás a miskolci sajtóból. „A Népkertben régóta érezzük hiányát az alkalmatos és díszes tánczteremnek; érezzük - írja a szerző - annyival inkább, mert néhány év óta minden tavaszi és nyári mulatság itt folyik le. Városunk derék polgármestere ugyanazért ... bizottságot hívott egybe a végből, hogy a helyszínen megállapítsa az építendő nyári mulatónak nagyságát, építési módját és elhelyezését. ...A nyári tánczcsarnok a mostani tánczhely irányában, a homlokzattal a kerti bejáró felé épüljön. Nagysága 22-25 méter hosszú és 10-12 méter széles lesz. Bírni fog emellett mellékhelyiségekkel, buffettel, stb. Lesz karzata, s a mellett úgy lesz alkotva, hogy oldalai könnyen a szabadba nyithatók vagy elzárhatók lesznek. Külső kinézésre a lehető legcsinosabb leend, a melyről-különben az Ádler Károly főmérnök jó ízlése már előre kezeskedik. A mellett szilárd anyagból, nevezetesen téglából fog épülni, tehát nem afféle swaiczi faház lesz. Sőt mindezek mellett kiváló gondot fog fordítani a tervező főmérnök arra, hogy a terem zenei előadásokra is alkalmas legyen. E czélból a terem végén tágas és boltozatosán épült emelvény is lesz. Az épület a jövő év tavaszán rendeltetésének valószínűleg már át fog adatni. Örülünk, hogy lapunkban két évvel ezelőtt megpendített eszme nem sokára testet fog ölteni." A népkerti első vigadó tehát 1888-tól működött, a második - immáron tégla épület - gondolata pedig 1896-ban fogalmazódott meg. A tervek 1898-ra Ádler Károly elképzelései szerint, s a mai vigadó helyére (homlokzattal a Csabaikapura) elkészültek. A város polgármesterének iratai között 1901-ben, de még 1902-ben is azzal a megfogalmazással találkozunk, hogy tárgyalnak a vigalmi helyiség építéséről. A megvalósítás időbeli elhúzódásának oka az lehetett, hogy az Ádler-féle tervek mellett készült egy másik tervezet is, amely Görgey László és Siess Viktor nevéhez kötődik. (Mindketten vasúti vezetők, utóbbi államvasúti főmérnök volt.) Az épület alapterülete hasonló volt az Ádler által elképzelthez, vagyis 22 méter hosszú, 13 méter széles (286 m 2 ) de több helyiséget foglalt magába. Abban is megegyezett a korábbival, hogy külső homlokzata nyers, vakolatlan tégla volt, s bejáratával a Csabai-kapura nézett. A fő gondot az épület elhelyezése jelentette. A régi kert tervszerű, sétányokkal át- meg átszőtt rendszerét, a jól kialakított, s megszokott séta-
