Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

ahonnan három bejárata van a parknak. Ez nyilvánvalóan összefügg a május elsejei felvonulásokkal, amikor a munkás-majálisok színtere a Népkert volt, s annak teljes területe ilyenkor külön sátorvárossá alakult. (Emlékezetem szerint az 1950-es évek közepéig volt a Népkert a fő helyszín, ezt követően a Csanyikba tevődtek át a majálisok.) A Népkert történetének (beépítés-történetének) új időszaka kezdődött el az 1960-as évek közepétől. A Felszabadítók útját a város legszebb beépített ligetévé kívánták alakítani. A Csabaikapu 1. számmal jelzett épülettömb helyén már állt a SZOT-székház, s ez meghatározta a további épületek sorsát, így a Népkertét is. Az 1965-1966os program szerint a sportcsarnoknak, a pártoktatási intézménynek, egy állandó kiállítási épületnek, s egy 250 személyes szállodának kellett itt helyet biztosítani. A beépítés két hangsúlyos épüp • • L-J In q A Népkert megváltozott kertészeti és környezetének átalakult építészeti képe, 1951.