Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A CSABAI-KAPU TELEPÜLÉS- ÉS ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE

* * if Az 1920-as évek végén megjelent egy Miskolcot bemutató idegenforgalmi tájékoztató. (Ezek a prospektusok mindaddig változatlan belsővel árasztották el a turistákat és a város lakóit, ameddig komoly tartalmi változások nem tették szükségessé az újabb kiadvány megjelentetését.) E prospektus idézése azért érdekes, mert azokról a látványosságokról és szolgáltatásokról szól, amelyek a század első harmadában a Népkertet jellemezték. „A Csabai-kapuban, a kert közepén van a Vigadó MAK sportházzal, vendéglő, zene. A kert végén futball- és atlétikai sportpálya, fedett tribünnel. Parkírozott teniszpályák. Virágágyakkal díszített, dúsan fásított sétautak, padokkal. Területe 20 hold. Itt van elhelyezve Erzsébet királyné Magyarországon elsőnek emelt szobra. Stróbl Alajos műve." A háborút megelőzően a legnagyobb kertészeti rehabilitációt 1938-ban végezték a Népkertben. Ennek oka az lehetett, hogy a megelőző években mind több támadás érte a város vezetését az ellehetetlenedett viszonyok miatt. Egy 1937-ben megjelent újságcikk szerint „siralmas állapotban van Miskolc legszebb közkertje a Népkert. .. .Olyan a képe ennek a közkertnek, mintha halálra ítélték volna... A Népkertben egykor a délutáni órákban, vagy a vacsora utáni időben Miskolc középosztálybeli közönsége sétált a hatalmas fákkal szegélyezett gyönyörű sétányokon. Ma kikopott ez a közönség az egykor szép sétányról. Különösen a vacsora utáni sétáktól riasztották el a miskolci közönséget. A rosszul világított utakon uccai nők és kalandra éhes suhancok molesztálják a közönséget. Természetes tehát, hogy a jóízlésű közönség elhagyta megszokott sétányát." A városi közgyűlés döntése nyomán, a korábbi állapot ismeretében 1938 nyarán csaknem egymillió pengő ráfordítással megtörtént a 20. század első felének minden bizonnyal - legjelentősebb felújítása. Teljesen átépítették a főútvonalakat, az új útvonalak, vagy sétányok mészkőalapzatot kaptak, majd erre - most első ízben - vörös salak került. Barabits Fülöp városi főkertész kapta a feladatot a virágoskertek és a gyepesítés megtervezésére. Betonból készült pihenőket és nagytömegű világítótestet helyeztek el a parkban. „Pompásan rendbe hozott utak, kitűnően kezelt fasorok, csodás virágkultúra, ragyogó pázsit, sűrűn szerelt, szép, jó padok fogadják ott a látogatókat - lelkendezett a helyi sajtó. Fülledt nyári estéken elsőrendű világítás mellett élvezhető ez a városi jótétemény, mely igazán párját ritkítja az országban." A Népkert belső beépítettségét vizsgálva érdemes összevetni az 1940-es állapotokat az 1951ben készült térképi ábrázolással. 1940-ben azt látjuk, hogy a „történelmi" Népkertet és az Erzsébet-kertet egy tervezett úttal igyekeztek átvágni, amely tartalmazott egyfajta új elemet, hiszen a Szilágyi Dezső utcával párhuzamos, hasonlóan széles utat sejtet. Az átvágás a Semmelweis utca meghosszabbítása, amely átszeli a teniszpályákat, s ugyanezt teszi az evangélikus és a katolikus temetőkkel is. A Vörösmarty utca környéki bontásokkal az út az Ady-hídnál tervezett csomópontba vezet. (Ez azt sejteti, hogy az 1947-es városrendezési terv előtt volt egy olyan elképzelés is, amely a Csabai-kaput tehermentesítve Hejőcsabától a mindkét irányban meghoszszabbított Semmelweis utcán kívánta a forgalmat az Ady-híd irányába terelni. Onnan egyenes lett volna az út - újabb átvágásokkal - Sajószentpéter felé, másrészt a Zsolcai-kapuba kanyarodva Kassa irányába. (Ez a Budapest-Miskolc-Kassa-zborói állami út lehetett, amely ma már csak felidézhető terv.)