Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001)

A SZÉCHENYI UTCA IPAROS-, KERESKEDŐ- ÉS POLGÁRHÁZAI

A Neumann-palota (Széchenyi István u. 88. sz.) Miskolc 1817. évi térképén már egyértelmű­en kirajzolódik a mai Munkácsy M. u. nyomvo­nala. Az utca a Szinva felé kiszélesedett, s azon át hídon lehetett eljutni a malomba. A malomárok alakította ki a Belegrád-szigetet, amelyen a tér­kép nagy alapterületű malomházat és mellék­épületet tűntet fel. A malmot a malomárok vize működtette, s ezen át híd, majd keskeny köz ve­zetett a Szirma és az Arany János utcák irányába. A mai Széchenyi u. 88. számű ház telke akkor kettős telek volt, s ezek 1878 előtti beépítettségét nem ismerjük. Az árvíz idején a környék vala­mennyi épülete megsemmisült. Az első, Széche­nyi u.-Munkácsy u. sarkán álló, homlokzatával a főutcára néző, földszintes, hat tengelyes épület felépítésére 1884-ben találunk adatokat. A leírás szerint ennek tervezik folytatását is, amely két szoba, konyha és éléskamra toldalékként önálló épületet jelent, de a tanácsi jegyzőkönyv kivo­nata nem tájékoztat arról, hogy ez a ház a telek keleti (homlokzattal a Munkácsy utcára nézve), vagy nyugati határán (homlokzattal a belső ud­varra nézve) készül-e majd el. Az építési sza­bályzatnak megfelelően előírják a pincefal és a főfalak vastagságát, előírás volt a cserép fedél al­kalmazása is. „Az alapokból nyert föld a búzavá­sár tér hátsó részére szállíttassék el" - fogalmaz az előírás, sejtetve ezzel azt, hogy a vásártér he­lyének töltése folyamatos volt. (A tér felszínének egyengetése része volt az éves karbantartásnak.) Az 1884-ben megvalósult épület közel ne­gyedszázadon át volt kellemes kinézetű polgár­háza az „alvégnek". Ezt nemcsak a homlokzati rajz mutatja, hanem érzékelteti az 1904-1910 kö­zött készült képes levelezőlap is. A kép tanulsága szerint már áll a Bródi-ház, mellette a „Miskolczi Arucsarnok" egyemeletes épülete, amelynek tu­lajdonosa Weisz József, de udvarán még nem működik a „mozgókép színház". A Munkácsy u. egyik sarkán még áll a földszintes lakóház, de a másik oldalon a Biztosító épülete már „megnyi­totta az utat" a Tulipán-tömb kialakítása felé. Nem volt kétséges, hogy a telek új tulajdonosra, s a 20. századi elvárásoknak megfelelő, „módos" épületre vár. A Szinvára nyúló hosszú, kiszélesedő telek több építménynek is helyet adhatott. Találko­zunk olyan építési engedély-kérelmekkel, s mel­lékletükként rajzokkal, amelyek mészárszék, fényírda (=fotó-műterem), nyári mulató, gazda­sági épületek telepítésére, felépítésére vonatkoz­nak. 1893-1908 között közel tíz építmény kerül­hetett (volna) erre a területre. Érdekes egy 1895­ben készült terv, amelynek megrendelője Kovács János telektulajdonos, tervező-kivitelezője pedig Koch Károly volt. A nyugati szomszéd Bródi Mór, amely feltételezi a Neuman-palota elkép­zelését, vagy egy építkezési változatot. Az építési jegyzőkönyv szerint a sarokra olyan két emeletes ház épülne, amely alatt 4 pince van, főutcái föld­szinti részén 2 bolt és 1 raktár. Az első és máso­dik emelet lakás célokat szolgálna, 17 szobával, 5 konyhával, 5 éléskamrával, 5 előszobával. Az adatok arra engednek következtetni, hogy öt la­kás kialakítását tervezték az emeleti részeken, s ezek 3-4 szobával rendelkeztek. Annyi bizonyos,

Next

/
Thumbnails
Contents