Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN

tornyot, mely tűzoltói megfigyelési célokra is használható legyen. A földszinten talán kávéház, vagy frissítő előkészítő csarnok lenne létesítendő." A kilátóról vagy Rákóczi torony meglétéről még 1921-ben is csak szó van, nagyon érdekes magyarázattal: „Azok az újsütetű miskolciak, akik a háborús évek forgószele alatt sodródtak Miskolcra... azt sem tudják, mi az a Rákóczi-torony. Ha gondolják is, semmi esetre sem hiszik hogy ezzel a névvel miskolci különlegességről, miskolci ötletről, tervezgetésről van szó. ...Vala* mikor egész irodalma volt a Rákóczi-toronynak. Tulajdonképpen Tury József ötlete volt ennek a toronynak a megépítése és szorosan hozzátartozott az Avas-tető rendezéséhez, végleges megoldásához... A Borsodi Bükk Egylet Hajós és Villányi budapesti műépítészekkel már a terveit is elkészíttette a Rákóczi-toronynak. A terveket, aminél ötletesebb, művésziesebb megoldást az Avastető kiképzésére aligha készíthetnénk, ma is Tury József őrzi. Eszerint a terv szerint a Rákóczi-torony földszintjén vendéglő és cukrászdahelyiség lett volna. Az első emeleten a Borsodi Bükk Egylet múzeumát helyeznék el, míg a torony második emeletén, illetve a tetején állana a tűzoltótorony, körülfutó kilátó erkélyekkel. A tervek elkészültekor már-már a kivitel stádiumába került a Rákóczi-torony megépítése. Aztán jött a háború és a városnak kisebb gondja is nagyobb volt, hogysem hosszabban foglalkozzék ezzel a kérdéssel." Az 1920-as évek végén egyre határozottabban fogalmazódott meg az Avas idegenforgalmi látvánnyá tételének szükségessége. „Itt az ideje tehát, hogy Miskolc városa is megragadja azt az alkalmat, hogy a szívéből kiemelkedő Avast kiépítse, kihasználja fekvésének szépségét. Városfejlesztési, valamint kulturális szempontból is rendkívül nagy jelentőséggel bírna ennek a kilátótoronynak a felépítése. Maga után vonná éz az építkezés azt, hogy a környéken más építkezések is megindulnának, parkíroznák egyes részeit. Hiszen a városnak még egy terve van kialakulóban az Avason, hogy megépítsék a sikló vasutat is. Az Avason el lehetne helyezni a rádióleadó-állomást, amelynek rendkívül nagy jelentősége volna Észak-Magyarország rádió-életében. ...A toronyban hangjátékot lehetne rendezni, nyáron szebbnél szebb kerti játékok gyönyörködtethetnék a város lakosságát." A városmajori tűzoltólaktanya lebontásra volt ítélve, a színház tetején pedig hiába volt tűzfigyelő torony, a sűrűn lakott belvárosban már nem nagyon lehetett mozogni. Ez újabb ok volt az avasi kilátó megépítésére. „Az Avas, mint Miskolc tűzrendészetének őrhelye, mint idegenforgalmi tényező, és mint klimatikus nyaralóhely, első helyen jöhet számításba" - fogalmazta meg memorandumában a polgármesternek 1928-ban az Avas-rendező Bizottság elnöke. A jó szándékú elképzelés erőteljesen túl is nőtt a realitásokon, hiszen aligha lehetett komolyan gondolni, hogy „az Avas-rendezés Miskolcból Stuttgartot csinál". Még mindig fél évtizednek kellett eltelnie, hogy új terveknek megfelelően hozzákezdjenek a kilátó megépítéséhez. Miskolc mindenképpen bizonyítani akarta, hogy a trianoni határokon belül, s a fővároson kívül a legnagyobb fejlődési lehetőséggel rendelkező város. Ennek (is) bizonyítására már 1933-ban felvetődött a Miskolci Hét rendezvénysorozat gondolata, de megvalósítani, komoly erőfeszítéssel megszervezni azt csak 1934. augusztus 5-12. között sikerült először. Impozáns volt a program, kereskedelmi, ipari, képzőművészeti, tanügyi és különféle gyűjteményes kiállítások, hangversenyek és sportrendezvények váltották egymást. Ekkor avatták fel Lévay József