Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN

Az Avas északi részének pincesorai, 1. (1817) szakunkban igaz, annyi bizonyos, a térképek és pinceösszeírások mutatják, hogy az Avas melyik része volt legjobban, legsűrűbben „megfúrva", s azt is, hogy a pincék száma - közelítve a város határában kétezret - az Avason volt a legtöbb. Szendrei János írja várostörténeti munkájában, hogy „a pinczék száma hajdanában megközelítette a házak számát, a mesterembereknél meg éppen a jómód jele volt, a miért is aztán sokszor, ha tulajdon háza nem is, de pinczéje mindenesetre volt." E némi túlzással szemben annyi az igazság, hogy 1516-tól (ez az első okleveles adatunk avasi pince értékesítésére) főleg a Mélyvölgyben szaporodtak a pincék, s jelenleg is ez a legsűrűbb „pincés"-rész. 1702-ben a kötelkönyv pinceöszszeírása szerint öt féle csoportosítás! szempont volt. A „jó pincze házak" száma 83 db, a „pincze házak közép szerint valók" száma 26 db, azok