Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN

1929 IV. 24. aggá REGGELI HÍRLAP A jégkorszakbeli ősember Lovíibártyájátf, iij miihelytfclepeitf és soL ezer kőeszközeid iárrfák lel az Avas nj piadója melled A leletek kora a Kr. e. 10.000 és 20.000-ik évek közé csík — Fővárosi geológusok vizsgálták meg a rétegekéi — Idegenforgalmi szempontból elsőrangú fontossággal bir az egyedülálló lelet eredeti épségben való konzerválása — A tudományos küllőid is érdeklődik az ásatások iránt Mhkolc, ápcilis 23. Megírta a líeggeli Hirlap. hogy tus Avastetőn a Pfliegler-villákkal szemben a műit évben planirozott plató környékén újra megindultak ;tz ősember nyotmait kutató ásatásuk. Az ásatásakat a Borsod-Miskolci Muzou.m ós a Nemzeti Múzeum közösen folytatják le és Hib lebrand Jenő dr., a Nemzeü Muralem osztályigazgatója vezeti. A mull óv őszi ásatások a föld mélyéből az ősember fegyver- és eszközkészítő miihelyét hozták napvilágra, egy szabályosan hatalnuis, lapos loövckből összeállított ülő' p(ulot tártak fel a kutatók, amely előtt nagy kőeszközleletre bukkantakA kőeszközeik, amelyeket az ősember káváiból és .caJlcedonból fáradtságos mu>nkával, patiintásóal alakított át a maga használatára, lyik idejébe tartozik a lelet, azt még iHMifosán eldönteni nem lehet, amennyiben azok a rétegek. ameJ y ékben a kőeszközök ot találták, erősen ^evertek. A pontos meghatározáshoz további ásatásokra van szükség. A küllőid tudósai is ligyclemmrl kisérik az ásatásokat Az ásatásokat vezető Hillebrand Jenő dr. igazgató és Leszilt Andor múzeumi titkár szerint a tudományos szempontból rendkívül értékes őskori lelőhely teljes feltúrására sok pénzre volna szükség. Az ásatás után különben nemcsak a magyarországi tudományos viláq. de a külföld is behatóan érdeklődik. Bayer 'bécsi professzor, hires pa- . teológus '"leveliben már többször i'-r-yJ (K'klödött. az ásatások eredményeYl ntán, más külföldi tudósok is fel- U Ii'.;.veitek az Avas (leleteire. Aknák és bányaiolyosők az ősember műhelyében Az avasi ősember 4—7 méteres mélységben feltárt műhelyei rendkívül érdekes képet mutatnak. Rendszerint hároan méteres réteg alatt kezdődik csak uz a -földréteg, amelyben a leletek vannak és csak azután kerül napfényre a kőpadokkal körülvett műhely. Az eszközöket olyan anyagból (készitette, a melyet először külön ki kelleti bá n y aszni a közetok közül, ugyanis az a korvaanyag, amelyből az eszközök legnagyobb része készült, ke^ mény andezit-tufa rétegek közé van foglalva, lUgy, hogy valóságos bányafolyosókat és mélyen levezető az idők folyamán betemetett aknákat tártak föl a kutatókA kőzetek fekvése és iránya alapTudósítás a Pfliegler-villák környéki folyamatos ásatásokról, 1929. műhelye volt, ahol az Avason sűrűn található és eszköz készítésére kiválóan alkalmas kovából szerszámait kinagyolta és azután lakóhelyére szállítva, ott dolgozta ki finomabbra. A következő' évben folytatott ásatások öszszesen 10 kutatóhelyen tártak fel 4-7 méter mélység között műhelyeket, amelyből kiderült, hogy az ősember eszközeit olyan anyagból készítette, amelyet először külön ki kellett bányászni a kőzetek közül, ugyanis az a kovaanyag, amelyből az eszközök legnagyobb része készült, kemény andezit-tufa rétegek közé volt fogva, úgy, hogy valóságos bányafolyosókat és mélyen levezető, az idők folyamán betemetődött bányaaknákat kellett kivájni, hogy az „ősbányászok" hozzáférjenek a számukra szükséges minőségű alapanyaghoz. Már ekkor, tehát nyolc évtizede megfogalmazódott, hogy nem kéne visszatemetni az ásatás helyszínét, hanem egy szabadtéri bemutatót, múzeumot kellene kiépíteni, mert a kőkornak ez a különleges, európai hírű emléke nem csak a folyamatos tudományos elemzést tenni lehetővé, hanem Miskolc egyik legfontosabb 20. századi látványossága lehetne. „Különösen ma, amikor a városok idegenforgalmuk fejlesztésére olyan nagy súlyt fektetnek - fogalmazták meg véleményükben a szakértők - felbecsülhetetlen értékű jelentő-