Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)
MISKOLCRÓL ALKOTOTT KÉP
A rendszerváltás után minden polgármesternek, a mindenkori képviselő testületnek volt „városképe", elképzelése arról, hogy milyen legyen Miskolc arculata, a városról kialakítható/kialakítandó teljes körű, egységes kép. Kobold Tamás polgármester 1999. május 11-én a városnap kapcsán a város létező, vagy alakítandó imázsát, arculatát a következőképpen fogalmazta meg: „A városdiplomácia megélénkülése elsősorban annak köszönhető, hogy rádöbbentünk: tudni kell magunkat »eladni«, mert különben nem figyelnek ránk. Tudatos munkába kezdtünk, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. A külképviseletek, kereskedelmi és üzleti kirendeltségek, a nagy cégek központjai a célpontjaink, de a kormányzatot és a parlamenti pártokat is megmozgatjuk a kapcsolatteremtés érdekében. Én nemcsak azon mérem le ennek eredményességét, hogy megsűrűsödtek a találkozók, s hogy több a konkrét befektetés is a városban, hanem azon is: az országos lapokban egyre sűrűbben írnak városunkról, és sikerül lassan magunk mögött hagyni a «lepusztult kohaszvaros» ránk aggatott jelzőjét. Az a tapasztalatom, hogy kezd jó hírünk lenni, s ez a már itt lévő befektetők segítségével külföldön is terjed. Ezek ma már nem személyhez fűződő kapcsolatok, hanem a városhoz fűződő kötelékek, amelyek segítik a fejlődést." Miskolc 21. századi városképének, imázsának alakítását lényegesen meghatározza a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolat alakulása, s természetesen ezen belül a Kassa-Miskolc tengelyre épülő régiónak szánt, vagy reálisan betölthető szerepe. Ennek elősegítését szolgálta a két köztársaság elnökének, Rudolf Schuster szlovák és Göncz Árpád magyar államelnök Miskolcon tett látogatása, 2000. március 23-án. A találkozón részt vett a két város és a két régió delegációja, képviselete is. A találkozón megfogalmazódott, hogy: „A Miskolc-Kassa Eurórégió létrehozása, a határon átnyúló, az Európai Unió számára is elfogadott földrajzi területi és gazdasági egység, olyan lehetőséget teremt az 1000. éves jubileumát ünneplő Magyar Állam és a Szlovák Köztársaság számára, amely egy szerves kulturális, gazdasági, társadalmi és tudományos együttműködésen alapulva, előnyére megválto•zott történelmi körülmények között az itt élők társadalmi és gazdasági javára fog válni." Ez tehát Miskolc szerepe a régióban, s az ennek való megfelelés kialakítja a város új arculatát, 21. századi városképét, imázsát. IRODALOM Gyulai Éva: Bor és kenyér. Miskolc-toposzok az újkori ország és útleírásokban. In. A nyitott kapuk városa Miskolc. (Megjelenés alatt.) Fügedi Márta: Az idegenforgalom szerepe a városkép alakításában Miskolcon. In. A nyitott kapuk városa Miskolc. (Megjelenés alatt.) Nyíry Dániel: Miskolc város régi különlegességei: Táncos Miskolc. Reggeli Hírlap, 1931. július 19., július 26. Oláh Miklós: Hungária (Ford.: Németh Béla). Budapest, 1985. Bél Mátyás: Miskolc leírása (Ford.: Tóth Péter. In. Bekes Dezső-Veres László szerk.: Fejezetek Miskolc történetébó'l. Miskolc, 1984. 65-69. pp.) Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata. Miskolcz, 1904. II. kötet. 589. p. és 1911. IV. köt. 729. p. Dobrossy István: A miskolci vendégfogadók és vendéglátás története, 1745-1945. Miskolc, 1985. (Borsodi Kismonográfiák, 21.) 125-129. pp. Dobrossy István: A miskolci „lisztes mesterségek": kenyerek, perecesek, zsemlyesütó'k, kenyér- és tésztagyárak történetéhez. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 28. Miskolc, 1993. 123-135. pp. Nyíry Dániel: Miskolc város régi számadáskönyvei. Történelmi és Régészeti Közlemények, I. 1926. 17-26., 56-57., 77-84. és 108118. pp. Benkő Sámuel: Topographia oppidi Miskolcz Historico-Medica. Cassovia, 1782. 76-78. pp. Kubinyi Ferenc-Vahot Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben. Pest, 1853-1854.1-IV. kötet. Idézet II. kötet 111-112. pp.
