Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

akvarell tájképei díszítik még a falakat. Innen egy ajtó a dolgozószobába, egy másik a hálószobába vezet, hol két egyszerű faagy, dívány, éjjeli szekrény, néhány tükör és egy ruhásszekrény képviseli az összes bútorzatot. Az ablakok előtt virágos mintás függöny lóg." Herman Ottó Lillafüreddel kapcsolatos iratai közül kettőt feltétlenül meg kell említeni. Egyik - a már korábban is felemlegetett - telekvásárlási ügye, amely 1889-ben történt, s rajta az építkezés az 1890-1903 között fejeződött be. A másik dokumentum egy levél, amely 1914. május 22-én íródott, s ez akár végakaratként is értelmezhető. A levelet Hámor község bírójának, Zorger Ignácnak címezte: „Már tudni is fogja, hogy lillafüredi birtokomat Szeőts Béla öcsémnek atyafiságos áron eladtam. De azt vegye tudomásul, hogy én azért nem szakadok el bíró uramtól s a Hámortól; majd oda fogok temetkezni..." Herman Ottó életművének feldolgozása, az általa írt dokumentumok, vagy a rá vonatkozó adalékok gyűjtése hamvai hazahozatalának felvetődésétől vált átgondoltabbá és eredményesebbé. Hamvainak hazaszállítása összekapcsolódott azzal a rendezvénnyel, amely egy 1365-ben volt, s Nagy Lajostól kapott oklevélre hivatkozva Miskolc várossá nyilvánításának 600. évfordulóját kívánta megünnepelni. Ekkor tudományos emlékülés, emlékkiállítás, és hamvainak hazaszállítása, újratemetése is megtörtént - híven adózva a polihisztor emlékének. A helyi sajtó ekkor adta hírül, hogy: „Az ünnepségek kiemelkedő eseménye lesz szombat délután négy órakor Herman Ottó második temetése a kis hámori temetőben. A nagy tudós maradványait a kerepesi temetőből hazaszállították Miskolcra és abban a gyengéden szeretett tájban helyezik most már örök nyugalomra, ahol Herman Ottó élete jó részét töltötte." Az 1999-es év Herman Ottó éve volt, hiszen halálának 85. évfordulója nemcsak múzeumban őrzött anyagának teljes számbavételére, a lillafüredi Emlékház kiállításának felújítására, hanem tudományos rendezvények szervezésére, s iskolai vetélkedők tartására is lehetőséget adott. IRODALOM —: Herman Ottó halála. Miskolczi Estüap, 1914. december 29. —: Herman Ottó emlékezete. Tarnai Gyula dr. főispán beszéde a városi közgyűlésben. A Reggel. 1914. december 31. —: Városi közgyűlés. Herman O. emléke. Miskolczi Napló, 1914. december 29. —: Herman Ottó centenáriumának megünneplésére készül a Borsod-Miskolczi Múzeum. Reggeli Hírlap, 1935. február 27. Sallay Gürtler Kurt Herman Ottó relikviái Miskolcon. Ma van a miskolci múzeum Herman Ottó emlékünnepélye. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1935. szeptember 28. Árokszállásy Zoltán: Herman Ottó tanítása. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1.1955.1-2. pp. Megay Géza: Herman Ottó relikviák a miskolci múzeumban. Borsodi Szemle, 1960. Leszih Andor: Herman Ottó és a miskolci múzeum. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 6.1904. 2-5. pp. H. Szabó Béla: Megemlékezés Herman Ottóról halála félévszázados évfordulóján. Északmagyarország, 1964. december 24. A hármori temetőben helyezik el Herman Ottó hamvait. Északmagyarország, 1965. július 2. Herman Ottó emlékkiállítás és tudományos konferencia Miskolcon. Eszakmagyarország, 1965. szeptember 12. Thurzó Nagy László: Miskolci Lexikon, 1900-1940. l/A. kötet. Budapest, 1965.131-134. pp. H. Szabó Béla: Herman Ottó és Lillafüred. Borsodi kiállítási vezetők, 2. Miskolc, 1975. Szabadfalvi József: Herman Ottó levelei Pósa Lajosékhoz. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 15. Miskolc, 1976. 1125. pp. Szabadfalvi József: Jászai Mari levelei Herman Ottóhoz. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XVI-XVII. 1979. 215-230. pp. Szabadfalvi József: írások, Herman Ottóról és a Herman Ottó Múzeumról. Borsodi Kismonográfiák, 25. Miskolc, 1987.