Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

édestestvére, nővére volt. Szőts (apja névhaszná­latában: Szűcs, gyermekei névhasználatában Sze­őts) Bélának az 1950-es évek végén még három élő gyermeke volt: Anna, Irma és Gizella. Sáros­pataky Józsefné, Szeőts Anna volt az 1965-ös em­lékév egyik előkészítője, mozgatója. A Szeőts-csa­ládból került így a legtöbb anyag a múzeumba, másrészt - leszármazottak lévén - a legtöbbet te­hették Herman Ottó emlékének méltó megőrzésé­ért. 1935-ben három tábla állt a lillafüredi ház fa­lán. Az egyiket 1926-ban az Ornitológiai Intézet helyezte el, kifejezve s főleg ismerve azt, hogy a hazai madártani kutatásokat Herman Ottó ala­pozta meg. A második tábla 1933-ban került a házra, s arra emlékeztetett, hogy Lillafüreden kongresszusukat tartó magyar írók elzarándo­koltak ide, s adóztak Herman Ottó emlékének. A harmadik tábla 1935-ben került a falra, s maga nemében ez is sokat mondó volt: „Ez a ház el­adó". Herman Ottó hagyatékának ez is része. Az épület, amelyben 1889-1913 között élt és dolgo­zott, végül is megmaradt, s 1964 nyarán vált Herrmann Ede Károly (az édesapa), Szeőts Béla (az örökös), Herman Ottó és Vásárhelyi István (a tanítvány) síremlékei, 1970.

Next

/
Thumbnails
Contents