Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

nosítására és működtetésére. A tanulmány bemutatja a tudományos kutatások addigi eredményeit amiből kiderül, hogy Miskolc - a Szeletabarlang közelsége miatt - egy ismert és nemzetközileg is elismert, de kellően fel nem tárt és turisztikai értékké ki nem fejlesztett kincs birtokában van, amelynek a világ értékei közé az itt élő lokálpatrióták számára közös kötelesség. A Szekta-barlang bejárata az 1999. évi ásatások után, 2000. A tanulmány bemutatja a meglévő Szeletabarlangot, mint kiépítendő „bemutató" barlangot. A bemutató barlang kialakításának rövid koncepciója a következő: A barlangban a Szeletakultúra eredetét megvilágító, eddig érintetlen rétegek ásatásához nagy remény fűzhető. Az előtérben csak részlegesen feltárt rétegek vannak, s ezek is az eddigi ásatások során felhalmozott törmelékhegy alatt találhatók. A felhalmozott kőanyagot el kell távolítani, s lehet is hasznosítani a hámori völgy fölé nyíló terasz-rendszer kialakításához. A barlanghoz vezető lépcsősorral s ezzel összekapcsolható az út a Palota-szálló és a Hámori-tó felé nyíló terasz valamint egy esetleges kilátó között. A barlang belső terében biztonságos és irányított körbejárást lehet kialakítani, ahonnan bemutathatok az eredeti felületek, de az ősember életét megjelenítő életképek is. 1999-ben a tervek szerint el lehetett kezdeni az újabb, s mélyebb rétegeket elemző ásatásokat. (Ennek eddigi eredményeiről alábbiakban még lesz szó.) A tanulmányterv a barlanghoz, a teraszokhoz és az ásatási területhez vezető „látványos", táblákkal ellátott turista utakat is kialakított. A program fontos része a Szeleta Múzeum kialakítása, hiszen a meglévő és az ásatások során előkerülő szeletai régészeti leletek szakszerű védelme, bemutatása csak ilyen módon lehetséges. (A Szeleta Múzeum telepítési helyének kiválasztása szorosan összefügg a turistaútvonalak kiindulópontjainak elhelyezkedésével, újabb utak kijelölésével. A terv elkészítői három útirányra tettek szakmailag indokolt javaslatot.) A Szeleta-kultúra bemutató helyeit a tanulmányterv összekapcsolja más idegenforgalmi látványosságokkal. így a Hámori tóval, a Palotaszállóval és környezetével, a lillafüredi és garadnai erdei kisvasúttal, a Herman Ottó emlékházzal, a Szent István- és Anna-barlangokkal (de a Bükk még további öt barlangjával), a szentléleki Pálos-kolostor maradványával, a bükkszentkereszti üvegmúzeummal, az ómassai pisztrángteleppel, az őskohóval, az újmassai Massa Múzeummal, a felsőhámori Kohászati Múzeummal, a Szinva-völgyi tanősvénnyel és a Molnár-sziklával, a csanyiki Vadasparkkal, a Diósgyőri várral és a Déryné házzal, sőt Miskolc néhány kiemelkedő műemlék-épületegyüttesével valamint Mis-