Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

kots József otthonában váratlanul elhunyt. Az Egyesület főtitkára, Kodolányi János a gyászos eseményre és a temetésre tekintettel az íróhetet bezárta. Néhány író még rövidebb-hosszabb ideig maradt Lillafüreden, majd kiürült a szálló. A „maradók" között volt József Attila is, a Lillafüreden töltött napok emléke és költői terméke az Oda című verse. Az 1933-as év a magyar filmtörténelembe is „bevonultatta" Lillafüredet. Ez év december 14én volt ugyanis a Meseautó című film budapesti bemutatója. A film Gaál Béla rendezésében, Törzs Jenő és Perczel Zita, Kabos Gyula és Gombaszögi Ella főszereplésével készült, s egyes jeleneteit Lillafüreden, a Palota-szálló környezetében forgatták. A moziba járó közönség jó része itt láthatta először Magyarország „nyugat-európai hangulatú és színvonalú", ugyanakkor költséges és sok politikai vihart kiváltott, s ezért „közismert" szállodáját. A Reggeli Hírlap 1933. szeptember 10-ei száma az első, teljes oldalon tette közzé, hogy „Ma alakul meg Lillafüreden az önálló magyar Rotary". A Rotary Clubok központja Chicagóban volt, s hat pontban megfogalmazott alapszabálya, vagy céljai mind etikai természetűek voltak. A 6. pont szerint: „A kölcsönös megértés, jóakarat és a nemzetközi béke előmozdítása oly hivatásbeli embernek az egész világra való kiterjedő együttműködése által, akiket a szolgálat eszméje kapcsolt össze egymással." A hírek szerint a társaságnak ekkor 160.000 tagja közel 4000 klubban működött. Az első magyar Rotary Budapesten 1926-ban alakult meg. A miskolci társaság létrejöttéről 1931-ben már szólt tudósítás, s ez is Lillafüreden jött létre. Az 1933-ban megszervezett rendezvényre ugyan külföldi delegáltak is érkeztek, de fő szempont az „önálló magyar Rotary" megalapítása volt, amelynek célja az alapszabályzat 6. pontja értelmében a trianoni döntést követően előállt helyzet, a magyar igazság megismertetése volt a világ minden táján a tagszervezeteken keresztül. Erre utal a tevékenység alábbi méltatása: „A rotary klubok az ország niai állapotát ismertető »Hungary« című albumot ezer és ezer példányban küldöttek szét a világ minden tájára. A külföldi klubok egymás után tartottak előadást az így kapott anyag felhasználásával és Magyarország igazának hirdetése mellett, gazdasági szempontból oly fontos idegenforgalom fellendítése is nagyrészt e beható propagandának köszönhető." Az önálló magyar Rotary végül is a revíziót szolgálta. A miskolci klub elnöke Teleszky Béla királyi közjegyző lett, de a tagságról, s a működésről több nyilvános hír a sajtóban nem jelent meg. Az 1930-as évek végén pedig elveszítette jelentőségét, s még a világháború kitörése előtt - minden valószínűség szerint - megszűnt. A lillafüredi Palota-szálló történetének az 1990-es években „új időszámítása", fejezete kezdődött. 1992-ben a Hunguest szállodalánc egyik egysége, „ékessége" lett. (Ez egyet jelentett azzal, hogy lezárult az 1949-1992 közötti, közel négy és fél évtizedes időszak, amikor a Palota SZOT üdülőként működött.) A „csatlakozással" egy felújítási időszak kezdődött, amelynek befejezését 1997-ben még az ezredfordulóra lehetett tervezni. Ez a dátum azt a rekonstrukciót jelentette a tervek szerint, amely a teljes homlokzati felújításra, az eredeti külső visszaállítására, s a környe-