Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

A Palota-szálló földszintjének alaprajza, 1928. A Palota-szálló építkezése valóban a környezet lényeges átalakításával járt együtt, s ezekről az épület kapcsán nemigen szólnak leírások, feljegyzések. Tehát elhordták egy egész hegyoldalt, de a mésztufát vagonokban szállították az Alföldre, s ezzel javították a szikes talajokat. A kertészettel, pálmaházzal egy régóta nélkülözött hegyvidéki füvészkertet létesítettek. A Szinva új mederbe terelése megváltoztatta Hámor község települési szerkezetét. Az alagútfúrásokkor kitermelt követ az utak burkolására használták fel. Az egri úttal számos települést kapcsoltak be a kereskedelmi összeköttetésbe, „világot nyitottak előttük", s a Miskolc-Eger közötti távolságot ezzel 30 kilométerrel lerövidítették. A kisgyőri palabánya a legjobb rninőségű anyagot termelte a korabeli Magyarországon. Ezt a palát a lakosság ugyan ősidők óta bányázta és használta, de ek-