Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

LILLAFÜRED

Hámor, a Hámori-tó és a hámori nyaralótelep a 19-20. századfordulóján A hámori települések, a tó és a nyaralótelep „idegenforgalmi felfedezése" a 19. század utolsó éveiben kezdődött. Ez nemcsak útikalauzok leírásaiban öltött testet, hanem Alsóhámor és Felsőhámor különleges környezetbe simuló településeit képeslapokon is megismertették országgalvilággal. Számos utazót, írót, költőt, vagy politikust hoztak erre a tájra miskolci vendéglátóik, de az első átfogó leírás, „környezet ismertetés" 1898-ban jelent meg. Ez nemcsak idézésre méltóan szemléletes, hanem alkalmas arra is, hogy visszatekintsünk belőle a települések kialakulására, másrészt sejthessük a jövőt, amelyet a Palota-szálló felépítésével a politika által is átszőtt idegenforgalom szánt e különleges bükki tájnak. „Diósgyőrből akár a Bethlen-úton, akár az országúton rövid idő alatt elérjük az Alsóhámori malmot - olvashatjuk az 1898-as leírásban. A malommal szembelévő hegyen hatalmas szikla emelkedik, tetejében a molnárlegény szomorú esetének megörökítésére keresztet helyezett a kegyelet. Ezen szikla képezi a tulajdonképpen Hámor völgyének nevezett részlet kezdetét, keskeny völgyben vezet az országút tova. Ott, ahol kissé tágasabb lesz Alsóhámor falu egy része és a Zartl-testvérek tulajdonát képező, s megtekintésre érdemes hajlított bútorgyár van. A puskaporos torony szorulata után ismét kitárul a völgy, s itt van Alsóhámor község zöme. A község csinos és rendezett. Lakosainak száma 766 (fő). Vallásra nézve róm. katholikusok. Mmdinkább magyarosodó tótok és németek. A községben két vas emlékmű áll. Egyik az iskola előtt, s ez Ő felsége I. Ferencz József itt jártát hirdeti, a másik a község felett haladó országút mellett örökítette meg István kir. herczeg 1847-iki útját. A harmadik emlék egy chronosztichonnal ellátott kőkereszt, melyet a község istenfélő népe a kolerától való megszabadulás emlékére állított fel. A völgy szépségét irodalmunk jelesei között sokan megörökítették. A Bethlen-út [Gróf Bethlen Andrásról van szó, aki 1890-1892 között a Szapáry-kormány, majd 1892-1894 között az első Wekerle-kormány, földművelésügyi minisztere volt] a fűrészmalomtól kezdve az országúttal nagyobbrészt párhuzamosan halad. Majd felmegy a puskaporostoronyi kilátóhoz, honnan a temetőn keresztül a községbe is juthatunk, vagy utunkat a temető felett a nyaraló-telepig folytathatjuk. Az Alsóhámori korcsmától a vízesések mellett a régi meredek szekérút visz fel a tó gátjára. Az új országút a község felett halad és rövidke alagúton át ugyanoda vezet. A gátra felérve remek látvány tárul elénk: Hámor gyöngye, a felséges Taj. A Taj, a Garadna, s részben a Szinva patak víztartója délkeletről északnyugatra vonul a mindinkább keskenyülő völgyben. Legnagyobb szélessége közel 100 méter, egész terjedelme 12 hektár. Legnagyobb mélysége Márki Sándor szerint 30(!) méter. A Borsodi Bükk Egylet elnöksége