Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

vármegye településeinek leírását, abban nem szerepel Tapolca településnév, hanem Görömböly határrészeként van leírva még egykori vázlatos története is. Nem is volt ebből különösebb gond addig, amíg 1908-ban, a görög katolikus püspöktől Miskolc meg nem vásárolt 48 kat. holdnyi területet. A tapolcai vízmű létesítése és innen hálózati vízzel Miskolc egy részének ellátása a városüzemeltetés stratégiai kérdése volt. Kimondatlanul is így fogalmazódik meg, hogy Tapolca vízére, tiszta levegőjére, később üdülőterületére a miskolciaknak, Miskolcnak nagy szüksége van. S amikor 1934-ben Tapolcát üdülőhellyé nyilvánították, nem sokkal később felvetődik a kérdés: „ki vigyáz a város határára Tapolcán?". Itt még csak arról van szó, hogy a megvásárolt terület határán Miskolc városa mindenütt kőoszlopokat állíttatott fel, s azokra ráfaragtatta az MV (Miskolc Város) monogramot. Ekkor még csak ezen belül érezte magát tulajdonosnak. 1937-ben aztán újabb 20 hold területet vásárol a város, s ez kétségtelenül Tapolca legértékesebb része volt, a források vidéke, a tavak és fürdők, valamint a parkok területe. Ekkor már világosan megfogalmazódik, hogy „Tapolcának minden porcikájával Miskolchoz kell támaszkodnia . . . Kemény akadály a fejlődésben, hogy közigazgatásilag Görömböly községhez tartozik ... Kézenfekvő, hogy egyetlen helyes megoldás a Miskolchoz csatlakozás". Minden kisebb település kereste saját helyét Miskolc közelségében. így felvetődött, hogy Hejőcsaba és Tapolca közösen csatlakozzon Miskolchoz. Ezt követően úgy vetődött fel a Görömbölytől való elszakadás gondolata, hogy Tapolca maradjon önálló település. 1939-ben aztán megtörtént hivatalosan is az üdülőtelepülés Miskolchoz csatlakozása (a településen ekkor 306 lakóházat írta össze). Ezen jelen volt a város polgármestere is, aki „biztosította az érdekelteket, hogy minden fillért ami az üdülő helyi díjaiból befolyik, Tapolca fejlesztésére fordítják". S bár ez a csatlakozás hivatalos volt, a későbbi gyakorlatban még sem vált elfogadottá! A város Nemzeti Bizottsága 1944 decemberében új határozatot készített, amely Tapolca mellett már tartalmazta Hejőcsaba és Diósgyőr Miskolchoz való csatolását is. A belügyminiszter néhány nap alatt meghozta döntését, de a szóban forgó településekkel kapcsolatban ezt el kellett fogadni (tudomásul kellett venni) Borsod vármegye közgyűlésének is. Ez 1945. április 3-án megtörtént, s kimondták: Görömböly-Tapolca nevének megszűnése indokolt, hiszen Tapolca korábban Miskolc város tulajdona volt, ekkortól pedig annak része lett. Ez pedig úgy történt, hogy néhány év múlva a tanácsi rendszer új közigazgatási struktúrát (és területi határokat) alakított ki. Miskolcnak négy közigazgatási egysége, kerülete lett. A negyedik kerületbe sorolták Hejőcsaba központtal MiskolcTapolcát, Szirmát, Görömbölyt, s természetesen Csabát. Pontosan négy és fél évtized telt el az egyesítés után, amikor felvetődött az önként vállalt házasság felbontása. 1990 augusztusa fontos dátuma az önállóvá válást célul tűző törekvéseknek. A helyi sajtó augusztus 16-ai számában olvashatjuk: „Hogy valami készül Tapolcán, azt az ott élők már korábban is sejthették. Egy kör alakú teret köveztek ki a napokban, melynek közepén három darab, egyenként 9 méteres zászlótartó rudat helyeztek el. Mindez nagyjából a Flóra-panzió táján történt." A tervek szerint két nemzeti színű zászló között jelent volna meg Tapolca új zászlója, ezzel deklarálva „elszakadását" Miskolctól. Ekkortól