Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

vármegye településeinek leírását, abban nem sze­repel Tapolca településnév, hanem Görömböly határrészeként van leírva még egykori vázlatos története is. Nem is volt ebből különösebb gond addig, amíg 1908-ban, a görög katolikus püspöktől Mis­kolc meg nem vásárolt 48 kat. holdnyi területet. A tapolcai vízmű létesítése és innen hálózati víz­zel Miskolc egy részének ellátása a városüze­meltetés stratégiai kérdése volt. Kimondatlanul is így fogalmazódik meg, hogy Tapolca vízére, tiszta levegőjére, később üdülőterületére a mis­kolciaknak, Miskolcnak nagy szüksége van. S amikor 1934-ben Tapolcát üdülőhellyé nyilvání­tották, nem sokkal később felvetődik a kérdés: „ki vigyáz a város határára Tapolcán?". Itt még csak arról van szó, hogy a megvásárolt terület határán Miskolc városa mindenütt kőoszlopokat állíttatott fel, s azokra ráfaragtatta az MV (Mis­kolc Város) monogramot. Ekkor még csak ezen belül érezte magát tulajdonosnak. 1937-ben aztán újabb 20 hold területet vásárol a város, s ez két­ségtelenül Tapolca legértékesebb része volt, a források vidéke, a tavak és fürdők, valamint a parkok területe. Ekkor már világosan megfogal­mazódik, hogy „Tapolcának minden porcikájával Miskolchoz kell támaszkodnia . . . Kemény aka­dály a fejlődésben, hogy közigazgatásilag Göröm­böly községhez tartozik ... Kézenfekvő, hogy egyetlen helyes megoldás a Miskolchoz csat­lakozás". Minden kisebb település kereste saját helyét Miskolc közelségében. így felvetődött, hogy He­jőcsaba és Tapolca közösen csatlakozzon Miskol­choz. Ezt követően úgy vetődött fel a Göröm­bölytől való elszakadás gondolata, hogy Tapolca maradjon önálló település. 1939-ben aztán meg­történt hivatalosan is az üdülőtelepülés Miskolc­hoz csatlakozása (a településen ekkor 306 lakó­házat írta össze). Ezen jelen volt a város polgár­mestere is, aki „biztosította az érdekelteket, hogy minden fillért ami az üdülő helyi díjaiból befo­lyik, Tapolca fejlesztésére fordítják". S bár ez a csatlakozás hivatalos volt, a későbbi gyakorlat­ban még sem vált elfogadottá! A város Nemzeti Bizottsága 1944 decemberében új határozatot ké­szített, amely Tapolca mellett már tartalmazta Hejőcsaba és Diósgyőr Miskolchoz való csatolá­sát is. A belügyminiszter néhány nap alatt meg­hozta döntését, de a szóban forgó településekkel kapcsolatban ezt el kellett fogadni (tudomásul kellett venni) Borsod vármegye közgyűlésének is. Ez 1945. április 3-án megtörtént, s kimondták: Görömböly-Tapolca nevének megszűnése indo­kolt, hiszen Tapolca korábban Miskolc város tu­lajdona volt, ekkortól pedig annak része lett. Ez pedig úgy történt, hogy néhány év múlva a taná­csi rendszer új közigazgatási struktúrát (és terü­leti határokat) alakított ki. Miskolcnak négy köz­igazgatási egysége, kerülete lett. A negyedik ke­rületbe sorolták Hejőcsaba központtal Miskolc­Tapolcát, Szirmát, Görömbölyt, s természetesen Csabát. Pontosan négy és fél évtized telt el az egyesítés után, amikor felvetődött az önként vál­lalt házasság felbontása. 1990 augusztusa fontos dátuma az önállóvá válást célul tűző törekvéseknek. A helyi sajtó au­gusztus 16-ai számában olvashatjuk: „Hogy va­lami készül Tapolcán, azt az ott élők már koráb­ban is sejthették. Egy kör alakú teret köveztek ki a napokban, melynek közepén három darab, egyenként 9 méteres zászlótartó rudat helyeztek el. Mindez nagyjából a Flóra-panzió táján tör­tént." A tervek szerint két nemzeti színű zászló között jelent volna meg Tapolca új zászlója, ezzel deklarálva „elszakadását" Miskolctól. Ekkortól

Next

/
Thumbnails
Contents