Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

Építészet és közlekedés (Menner László és Tóth Lajos Tapolcája) Miskolc építészettörténetében, de e kötet korábbi oldalain is felbukkant egy építőművész neve, Menner Lászlóé. Tapolcán a Tavi-fürdő épülete, vagy a Bungalónak nevezett körvendéglő volt az, amiket a leginkább szívébe zárt a strandoló, vendéglőbe járó közönség. Az 1930-1940-es években pedig a tapolcai „új osztásban" sok villát és nyaralót, többségükben ma is meglévő épületeket tervezett, de erről sokkal kevesebben és kevesebbet tudnak. Ez az új osztásban Pataky Rudolf nagykiterjedésű birtokán volt, amelynek parcellázása két ütemben történt. Az első a csónakázó tó és a strand déli, domboldalra nyúló területére, a Görömbölyi, Aradi, Fenyő utcák elejére és a Juno szálló környékére terjedt ki, s 1926tól - egy levéltári dokumentum, vagy azok bizonysága szerint - 91 városi tisztviselőnek adtak itt kedvezményes áron telket. Ezeket tulajdonosaik folyamatosan beépítették. Közülük ma már kevés őrzi eredeti külső megjelenését, valamenynyiünk sajnálatára. Pataky Rudolf „Verebes-tanyának" nevezett birtoka további parcellázására az 1930-as évek elejétől került sor. 1935-ben jelent meg Gáspár Imre szerkesztésében „Görömböly-Tapolca üdülőhely térképe", s ez a volt Verebes-tanya (első osztású) részén már közel 20 épületet tüntet fel, többnyire Fenyő u. első szakaszán (az út Szebeni utcával történő találkozása környékén.) Az utca további szakaszán (637. hrsz. alatt) feltűnik egy tér, amely - minden bizonnyal - tanyaközpont lehetett korábban. Erre enged következtetni, három épület, amelyek közül egy, nagy alapterületű lakóház. A felparcellázott környéken a térkép feltünteti, hogy „Pataky R.-féle villatelkek". A mai Görömbölyi út nyomvonalán az szerepel, hogy: „tervezett autóút Budapest felé". Erről az „autóútról" lehet feljutni a térszerűvé alakított Sziklakápolna elé, ahonnan mint egy központból többféle irányban is utak nyílnak. A mai térképen ez megfelel a Görömbölyi, Fenyő, Brassói és Kócsag utcák nyomvonalának, majd az ezekből nyíló, vagy ezeket metsző Sirály, Gerle, Vadgalamb, Páva és Jogász utcáknak. Az utak, s a mai telkek természetesen nem felelnek meg az 1935. évi térképi ábrázolásnak, de arra mindenképpen elégségesek, hogy e térségben azonosítani tudjuk a Menner László által tervezett házakat, üdülőket, villákat, vendéglátó helyeket. Menner László 1901-1994 között élt, Bókodon, Komárom megyében született, s Miskolcon hunyt el, a minoriták templomának kriptájában helyezték el hamvait. Munkásságáról és művészetéről megemlékezett Kartal Ernő és Iglói Gyula a helyi sajtó hasábjain, Iglói Gyula nemcsak élettörténetét állította össze, hanem a még élő idős „mesterrel" közösen elkészítették azt a tartalmas listát, amely Menner László „tárgyiasult szellemi hagyatéka". Az 1927-1968 közötti négy évtizedben Menner László 196 létesítményt tervezett, amelyet Iglói Gyula még újabb 9 tétellel egészített ki. Menner László 1927-ben nyitott Miskolcon önálló tervező irodát. 1949-ben a Városi Tanácsi