Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

adása volt. (Egyik sem létezik már eredeti formájában!) Tíz év elteltével a medence fenekét 36 000 téglával burkolták ki, hogy így mentesítsék a beiszapolódástól. 1935-ben elkerülhetetlenné vált a bővítés, de ez csak a munkácsi gör. kat. püspökséggel való egyezkedés, vétel útján történhetett. 1937-ben történt meg a vásárlás, s ekkor jelentős összeget fordítottak a Tavi-fürdő, az 50 méteres sportuszoda és kabinjainak építésére. Érzékelhetően kialakult egy összetett rendszer: a vízmű, a fürdők, a csónakázótó és a strandmedencék. Ezek össze voltak egymással kapcsolva, s a bővítések szükségessé tették a vízrajzi viszonyok rendezését „Mivel a strand a csónakázótóból kapta a vizet, el kellett különíteni a felszíni vizek gyűjtőrendszerét a forrásvizektől - írja Major Máté Tapolca szakavatott építészkutatója. Ezért a Hejőbe, ill. a csónakázótóba torkolló felszíni vizek számára új medret létesítettek. Ez már felvette a csónakázó és a strandmedencék felesleges vizét is. Az 1930-as évek végére megteremtődött minden lehetősége annak, hogy a strandmedencék igény szerint bővíthetők legyenek, így látjuk napjainkban a kellemes természeti környezetben elhelyezkedő strandot, feszített tükrű 50 méteres úszómedencéjével és száz méteres nagymedencéjével. S megtalálhatók a származás és kikapcsolódás kellékei: a csúszda, bazárok, étkezőhelyek. Az utóbbi idők létesítménye - s egyben a strand kibővített - a gyermek strandrész kialakítása volt, amelyet az úton átívelő fahídon lehet megközelíteni. Az „új" két medencés, fürdőkabinos, gyermekcsúszdás strandfürdő, 1993.