Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

zetét is alapvetően megváltoztatja a - várhatóan - még több évig tartó munka. A Barlangfürdőtől elválaszthatatlan a Tavi­fürdő története. A tavon 1938-at megelőzően is voltak fürdőépületek, ezek emlékét megkopott képeslapok éppúgy őrzik, mint amatőr fénykép­felvételek, az 1938-as épületbontások nem várt meglepetéseket okoztak a résztvevőknek. 1938. június 25-én - a munkálatok megkezdésekor - a hatalmas, több méteres iszaprétegből tölgyfa ge­rendák, majd tölgyfa lépcsők, végül tölgyfából készült, több száz évekre becsült fürdőkád (telje­sen ép, konzerválódott állapotban) került elő. Megállapítható volt, hogy partról több lépcsőfok vezetett le a fürdőkádhoz, amely a tóban elhe­lyezett fagerendák tetején nyugodott. Először azt gondolták, hogy része a lelet an­nak a nagyobb fürdőnek, amely feltehetően a 16. század végén (1590-1600 körül) épülhetett, s va­lószínű törökök építhették maguknak. A fürdő maradványait ott találták, ahol legerőteljesebben buzgott fel a víz, amit leginkább kedveltek a für­dőzők, s talán emiatt is pontosan erre a helyre tervezték az új tavi fürdő épületét. A környéken azonnal elterjedt a híre, hogy török fürdő nyo­maira bukkantak, s ezzel a megnevezéssel még évek múlva is lehetett találkozni az üdülő terü­letén. Ezt a feltételezést azért vetették el, mert Bor­sod csak a mezőkeresztesi csata (1596) után lett hódoltsági terület. Diósgyőr, Ónod és Szendrő közelsége miatt aligha volt feltételezhető, hogy a törökök fürdőt rendeznek be, építenek ki ma­guknak. Nagyobb hitelt érdemelt az a gondolat, amely szerint a bencések által kiépített fürdő­helyről van szó, amely a 16. század első harma­dáig (valamelyik lerombolásig) működött. Az apátsági épületek lerombolása, a szerzetesek és a szolgáló népek elmenekülése után a fürdő fo­lyamatosan eliszaposodott, s így több méter vas­tagságú feltöltés, hordalék került rá. Az előkerült több száz éves leleteket - nem tudni kinek az öt­letére - fürdő bútorzattá alakították át, de ez egy új história, amely összekapcsolódik az 1941-ben megnyitott új fürdőépülettel. (Sajnos az épület­ben 1944-1945-ben szovjet katonai kórházat mű­ködtettek, így valamennyi kiállított leletanyag, s a teljes épület-berendezés - közöttük a bencések fürdőjéből készült - bútorok teljesen megsemmi­sültek. A tavi fürdő tervezője Szeghalmy Bálint fő­mérnök volt, s amikor 1938 júliusában átadták, Tapolca egyik vonzó érdekessége lett. A tóra épített magasba szökő, zöld színű tornyú „alko­tás" 6x6 méteres medencét és 32 kabint foglalt Török korabeli fürdőt ástak ki a tapolcai tavi fürdő építésénél Tölgyfaoszlopokon álló tölgyfakádak kerültek napvilágra az iszapból — „Török fürdőnek" nevezték el az új fürdőt Miskolc, június ÜJ. sTapoloa-fürdőu telim erővel i'o'y­natk az új tavi fürdő építésének munkálatai. Szombaton munka küz­bon mcsfopő leletre luikkantáik .a liirilö évitekénél ilol.ü'o/jó íiaiiikfi­sok. A hatalmas iosuptömcg alól vtőlíryfaoR7,loioot nyomára akadtak, TJia.id /mikor továibb untak. töJgyfa­lenx-'AUket, és wwü'li egy tölgyfából beszállt füx<lí)k.á<l.-it. á»tnk ki. lüeratoM vaTukKJzsis kö/jlnai foly­tatták tovább a kerowwt. míg vé­i^rül minden wW.lnitiében elkerült Inapvilágra b<x/.iii ;IZ é-nhikw* Inlc­Mot. A uartpól 4übli léixwöfi»k vcw:­Votto le ;i fiintókfuMio/., unoly a tii­,.bu elihrftyeaett ' faoszlopok tetején nayuíwxlottrt', ' Soakéirlök ~ úrkozl eJc a lielyív.iure, afkikndk; határozott vék'iiuVnyo IMSa h\o#y az, a lelet i*ni>áu ívnyik réíWKs aoésr annak a íiajr.v fürdőiuekl, me­lyet uniújr az 15!H>—IGOO-ae érvok kü­BÜl éipítettek ide a" tuba és amely ulalt. míg a tó iszapjában voLt el­törne Ivo. Külön érdekesséire a leletnek az, hogy a tó ama részén találták, ahol ,i gyógyforrások vize U-K'onwobbrn blUMjg fl*I a fokiból és amelyet az­íjta i« mindig a legnagyobb szám­ban keresnek fel a fürdőzők. Jele ess aiw.nk, bogy már «z.fi'zailokkol e/elött felinnierték e/.i-knek a vi­zeknek gyógyító' lialáöát. melyek fölött most az új tavi fürdőt épi­ük ki. A török ikoral>eli érdekes rég'im'g talfeih'wVn nagy érdek bukst vil­lot.t ki a»Tapolfán nyaraló nagy­kiwiüuségJiől. Itoogotegeu kerc-V.ck 'fel már ;i!L első napon ie «7. érdek-: II'KII'ISTO joggal szántót tiirlihnló lo-'­lofot éj; obben a bam.guilnillbaII per­tuik utalt új nevet do kapott a« épülő új tapolcai (avifürdü. A tő­rük lelet hatása alatt az új fürdő novo: ..'IV>rük fürdő" lett. Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1938. június 26.

Next

/
Thumbnails
Contents