Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

MISKOLCRÓL ALKOTOTT KÉP

Miskolci képeslap a „lacipecsenyésekről", 1913. szőlőtermő hegy és domb van a városban és környékén, s azon kívül, hogy az itt élő emberek egyik legfontosabb foglalkozása a szőlővel való munkálkodás (a szőlő ültetésétől a bor értékesítéséig), annak fogyasztása is fontos szerepet kap a táplálkozásban. Az itt termelt borok vízhajtók, hasznosak székrekedés és epebaj ellen, savas hatásukkal, ízükkel és színükkel és az osztrák borokkal mutatnak hasonlóságot. A szőlő hasznáról új színfoltként említhetjük Vahot Imre és Kubinyi Ferenc 1853-1854-ben készített négy kötetes sorozatát, amelynek címe: „Magyar- és Erdélyország képekben". Miskolcról és Diósgyőrről nyilván helyi szerzők készítették a leírásokat, így azokat a helybeli ember tapasztalata is alátámasztotta. A város nevezetességeként (kiemelkedő épületeivel hasonló értékűként) említik azt a szőlőfajtát, amelyből a helybeliek az ún. rácürmöst készítik. Ezt valamivel vegyítik, főzik, de kizárólag maguknak készítik és ők fogyasztják. Vahot Imre leírása - kiegészülve a pincékbeli élettel, az ottani hangulattal - a miskolci borfogyasztás „kultuszának" olyan megfogalmazása, amely érvényes a filoxéra megjelenéséig, a mis-