Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

TAPOLCA

A fürdőház fülkéinek bontása, 1940. ismerhette mindenki annak homlokzati terveit, alaprajzát, a munkákat irányítók, s a kivitelezésben résztvevők neveit, az épület tervrajzait Hevesi Lajos készítette, aki a látványtervről az alábbiakat fogalmazta meg: „A főbejáraton át egy 14szer 14 méteres előcsarnokba jutunk, amely várakozó terem és esetleg kúrszalon lesz. Az előcsarnok közepe oszlopokkal körülvett átriumszerű kiképzésű, amely szökőkutat zár körül. ...Az előcsarnokba nyílik a jegypénztár, buffet, orvosi várószoba és a bejárat a barlangfürdő felé. Innen nyílik a bejárat a két csoport-öltözőhöz, valamint az öltöző szekrényekhez. ...A barlangfürdő, amely ugyancsak az előcsarnokon át érhető majd el, meglepetésszerű látványosság lesz. A tervrajz szerint az emeleten öltözőszekrények épülnek, s itt lesz egy nyitott terasz is." 1941. május 28-án megnyílt az új fürdőpalota, amelyről néhány adatot érdemes megemlíteni. A barlangfürdő az akkori európai listán a harmadik helyre került, s nagyon sokat reméltek tőle az idegenforgalom fellendítésében. (Az építkezés teljes költsége közelítette a 450 000 pengőt. Hasonlításként az akkor legjobbak közé tartozó Deichsel A. drótkötélgyár évi tiszta nyeresége nem érte el a 100 000 pengőt.) Speciális gépekkel a sokméteres iszapréteg miatt 212 db cölöpöt vertek le, s erre öntötték azt a betonkoszorút, amelyre felépült a fürdő. Az építési munkákat Demes Béla vezette. A tervező Bánlaky Géza volt. (Fontos, hogy az környezet kialakítása Déliméi. Nándor főkertész nevéhez kapcsolódik, aki elődjével Barabits Lajossal fő felelőse volt Tapolca díszítésének.) Az épület átadásakor különlegesen egyedi megoldás volt, hogy látványos előcsarnokára 6 méter átmérőjű, s ívszerűen kiképzett üvegtető borult, amely (egykor) gombnyomásra nyitható és zárható volt. (Az egész gépészeti berendezést a Márkus Lajos Rt., egy budapesti cég szállította és szerelte be.) Ebben az előtérben kapott helyet az a bútorzat, amelyet a többszáz éves, de teljesen ép, iszapból kibányászott tölgyfa gerendákból és deszkákból készítettek. Készítőjük egy jó nevű és közismert miskolci asztalos, Schuman János volt, aki ismertté tette magát a Deszka templom és a martintelepi ref. templom asztalosmunkáinak, belső berendezésének elkészítésével. A tér közepén szoborral díszített kút van, ami közkedvelt fotótéma. Készítője Borzay Szűcs Ferenc iparművész volt, akinek személye és alkotása még ma is fejtörést okoz a művészettörténész szakembereknek. Valóban egy szobor készült-e, vagy ha nem, melyiknek ki lehet az alkotója? Az épület avatásakor meglévő szobor az épület valamelyik belső átalakítása során talapzatával együtt elkerült az eredeti helyéről. Egy más „korszakhangulatú" és másképpen berendezett előtérhez már más talapzat és más szobor került.