Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)
AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN
étkezéssel vagy anélkül a Miskolcra érkező családoknak hosszabb-rövidebb ideig áll rendelkezésére. (Szolgáltatása nem a hátizsákos turizmus igényeit elégítette ki, hanem inkább a nagypolgári életvitel országjáróit szolgálta ki.) Az üdülő érzetét keltő fotó mellett az alábbi ajánlás olvasható: „A penzió Miskolc legszebb, legegészségesebb és legcsendesebb úrinegyedében, teljesen a város szívében, templomokhoz, színházhoz, vendéglőkhöz, kávéházakhoz, filmszínházakhoz, valamint gőz-, kád-, gyógyfürdőkhöz és uszodához egy-két percnyi távolságra fekszik. A pensiótól a legkényelmesebb közlekedési eszközökkel közelíthetők meg a különböző téli és nyári kiránduló, szórakozó és sportolóhelyek: Lillafüred, Hámor, Bükk és Tapolca/' A pensió forgalmáról nincsenek ismereteink, de mint „felsőosztálybeli kiránduló- és pihenőhely" az Avason minden bizonnyal ritkaságszámba ment, egy avasi különlegességnek számít. IRODALOM Túry József: Egy kis beszámoló az Avas-tető rendezéséről. Ellenzék, 1906.146. szám. Az Avas védelme. Ellenzék, 1910. 41. szám. Rendőrőrszem az Avason. Ellenzék, 1910. 51. szám. Zimányi Katalin: Az Avas-észak rendezésének ötven éve (1880-1930) (In. Dobrossy István szerk.: A miskolci Avas. Monográfia a város jelképéről) Miskolc, 1993. 261-268. pp. Felépült az avasi turista otthon. (A Latabár-féle telken öt szobából áll.) Reggeli Hírlap, 1928. november 25. 1929. június 25-én avatták fel az Avasi turista szállót. (Nagy-Avas Latabár-sor 394.) Reggeli Hírlap, 1929. június 25. A Bükk Egylet Avasi Turista-szállója. Magyar Élet, 1939. június 15. Porrá égett az avasi Turista-szálló. Magyar Jövő, 1940. január 18. és január 19. Truszkowski Gyula: Kühne Adolf emlékezete. Idegenforgalom - Turistaság. Reggeli Hírlap, 1928. szeptember 30. Szalóczi Katalin: Úri, polgári vagy szegényes passzió. Észak-Magyarország, 1998. január 9. Szalóczi Katalin: Kínos-kanyargós ösvényeken. Észak-Magyarország, 1998. január 16. v 4 Az ún. Kun Bertalan püspök pihenő, 1913.
