Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000)

AZ AVAS A VÁROSKÉPBEN

A kilenc hónapot megért kilátó, 1907. A Rákóczi-torony tehát létezik, mégis tehetünk néhány érdekes kultúrtörténeti észrevételt, megjegyzést. Bár 1904-ben elindult a gyűjtés egy kilátó megépítésére, 1907-ben a Bükk Egylet még mindig közadakozásra felhívó írásokat tett közzé, amelyben Vay Elemér elnök, Kühne Adolf és Weidlich Pál alelnökök ígérik, hogy aki 200 koronával (vagy többel) támogatja a tervezett torony építését, annak nevét kőtáblába vésve fogják megőrizni a kilátó lábazatában. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy a „kilátó-ügyet" és magát a ténylegesen meglévő kilátót szétválaszthatjuk egymástól. Amilyen gyorsan - a hamvak hazaszállításának okán - elkészült egy kilátó, azt nem tartották alkalmasnak tartós használatra, s rövidesen lebontották. Ezért is van az, hogy már néhány hónap múlva újult erővel folyik tovább a szervezés, amely éppúgy irányult anyagi fedezet biztosítására, mint egy jó elképzelés megfogalmazására és elfogadtatására. 1908-ban még mindig csak elképzelés van, nagyon sok racionális meglátással. „A torony, vagy kilátó, szóval az emlékmű tervezőjének három nagy kérdéssel kell majd számolnia. Legelsősorban összhangba kell hozni az egész emelendő művet magával az Avassal s a közvetlen környezettel, tehát a várossal is, mert ennek ezektől elütni nem szabad. Az Avas teteje szelíden hajló lapos. Arra nagyon magas, karcsú s tagjaiban könnyű művet emelni nem lehet, mert az ott elvész és nem adna művészileg kiképzett bevégződést a hegynek. Ilyen karcsú és égbe törő tornyot a különleges magas és csúcsosabb végződésű hegyekbe lehet alkalmazni, ahol a befejezésnek nem laposnak, de a hegy karakteréből folyólag magasnak és karcsúnak kell lennie, vagyis mintegy folytatása a hegynek." Az 1910-ben megjelent Miskolci Útikalauz a következőképpen invitálja avasi sétára a látogatót: „...Csakhamar az ún. Horváth-tetőre érkezünk, hol a legmagasabb teraszon egy háromszögellési vasoszlop, s közvetlen mellette levő nagy árboc jelzi a tervben lévő Rákóczy-kilátó torony helyét." 1914-ben az avasi kilátó még mindig csak terv. A polgármester ez év nyarán összehívott egy miskolci építésztársaságot, amelyen megjelent Lux Kálmán budapesti építész is, „akit a miskolczi ref. egyház