Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

Közel egy évszázad múlva újabb bővítési igény vetődött föl, s bár az 1878-as miskolci nagy árvíz súlyos károkat okozott az épületben, mégis elkészült a keleti szárnyépület, amely az emeleti magasságban karzattal bővült. Ilyen előzmények után került sor az újabb átalakítási munkálatokra, amely 1953 szeptemberében kezdődött, s 1954 novemberében fejeződött be. A munkálatok a déli szárnyrészt érintették. A korábbi galériával ellátott kiállítóteret magasságában megosztották, s így a földszinten raktárhelyiségeket (régészeti és néprajzi raktárt), az emeleti részben kiállítótermeket alakítottak ki. A szárny udvar felőli részéhez egy toldaléképületet illesztettek, s itt alakították ki a restaurátor műhelyt. Az átalakítás legszámottevőbb eredménye az volt, hogy a kiállítótermeket összevonták az emeleten, a földszinten pedig csak raktár, munkaszoba és a kutatóterem maradt. Alig egy év telt el, s 1955-ben a városi tanács megfogalmazta, hogy „a miskolci múzeum elavult és szűk helyiségei miatt a tudományos és kulturális nevelés terén ráháruló feladatokat nem tudja megfelelően ellátni, ezért a V(égrehajtó) B(izottság) szükségesnek tartja, hogy Miskolcon új, modern és nagyméretű múzeum létesüljön". Az 1920-as évek vége után most először vetődik fel az új múzeumépület gondolata, amely az intézményt néhány, az utca hangulatát rontó, földszintes épület lebontása és a Szinva ottani szakaszának lefedése után a Városházával szemben, kb. a mai dísztér helyén képzelte el. így született meg a XV-233/955. VB.-H. sz. határozat, amelyben Miskolc kérte a szakminisztériumot a múzeum megépítésének támogatására és finanszírozására. 1956 augusztusában a terv országos programba került, s az intézmény vezetősége megbízást kapott az új épülettel kapcsolatos elképzelések megfogalmazására. 1956 végén a Ráth György műegyetemi tanár nevével fémjelezett diplomaterv s múzeumépítési koncepció elkészült. Ez az avasalji, szanálásra kijelölt területre négyszintes épületkomplexumot tervezett, amelynek szintenkénti alapterülete 1900 m

2 volt. A forradalom miatt „pihentették" ezt a tervet (is), s csak 1959-ben került újra tárgyalóasztalra. Az Építésügyi Minisztérium 1961-1965 között 40 millió forintból tartotta megvalósíthatónak a tervet, amely a szocialista korszak első modern magyarországi múzeumépülete lett volna. A beruházási program kidolgozására a Miskolci Tervező Vállalat kapott megbízást, de a munka - valami oknál fogva elmaradt. Időközben a régi épület állaga annyira megromlott, hogy az emeleti födémgerendákat alá kellett dúcolni, s ennek következtében elrendelték az épület, s természetesen az állandó kiállítás azonnali bezárását. 1961 áprilisa - 1962 novembere között megtörtént a födémcsere, s itt nyithatták meg a VI. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítást. 1964-ben felvetődött egy újabb elképzelés. Eszerint a megyei tanács épülettömbjében gondolkodhatott a múzeum. Új megyei tanácsépület gondolata vetődött fel, s az összekapcsolódott a régi épület (főépület* déli épületszárny+Patak utcai épület) hasznosításával. Bár a múzeum elkészítette az átalakítási, gyűjtemény-elhelyezési terveit, az új tanácsépület lekerült a napirendről, s a múzeum maradt egyre romló körülményei között. 1967. augusztus 23-án bekövetkezett a már évek óta várható „múzeum-omlás". Az ÉszakMagyarország augusztus 24-ei száma erről a kö-