Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

vozása után fél éven át megbízott igazgatóként Megay Géza irányította az intézmény munkáját. 1953 szeptemberében Komáromy József került az intézmény élére, az ő több mint másfél évtizedes vezetése új korszakot jelentett a Herman Ottó Múzeum történetében. Ez az új korszak jelentős létszámbeli változásokkal járt együtt, de jelentette az intézmény nagy rekonstrukcióját is. Még Vargha László „időszakát" a kitelepítettek anyagának, műkincseinek elhelyezése, megóvása tette emberileg elviselhetetlenné, addig a Komáromykorszakot csaknem végigkövette a „lefoglalt javak" visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak. (A múzeumtörténeti dokumentumok alapján az 1952. évi 4 trv. szerint beszállított tárgyak visszaadása az 1960-as évek elején fejeződött be.) Komáromy József időszakában zajlott az intézmény részleges átépítése (1953-1954), de neki kellett úrrá lenni a múzeum beomlását, vagy „összeomlását" követő (1967) kaotikus intézményi állapotokon is. A két „esemény" között megtörtént a korszak legnagyobb szervezeti átalakulása, 1962-ben létrehozták a tanácsi irányítású megyei múzeumi szervezetet. 1969. január 1-től 1973. január 31-ig Zádor Tibor lett a múzeumigazgató, s az ő nyugdíjazásával, Szabadfalvi József 1973. február 1-től való kinevezésével lezárult a múzeum talán legnehezebb korszaka, s elkezdődött egy másik, amelyet a résztvevők és a kívülállók egyaránt a múzeum 20. századi fénykorának neveznek (ti. az 19701980-as évek). * * * Az államosított, s ilyen értelemben új, a Magyar Múzeumok Országos Központja (MMOK) irányítása alá tartozó miskolci múzeum első igazgatója dr. Vargha László lett. Alig két éves munkájáról viszonylag kevés dokumentumot őriz a múzeum. Elmenetelében - személyes beszélgetéseinkre emlékezve - fő ok volt, hogy nem tudta feldolgozni, elfogadni a miskolci itt-tartózkodása alatt tapasztalt társadalmi, politikai embertelenségeket. A múzeum saját gyűjteményeinek újraleltározásával volt elfoglalva, miközben az épület szabad tereiben, helységeiben, ezen túl a minorita rendházban és a Széchenyi utca egyik kijelölt épületében a kitelepítettek anyagát kellett őrizni. A múzeum kitelepítéssel kapcsolatos feladatairól átadás-átvételi jegyzőkönyvek érzékletes tájékoztatást nyújtanak. 1952. október 16-án Vargha László már „feladta" múzeumigazgatói állását. Helyettesként Megay Géza tudományos főmunkatárs lett az intézmény megbízott igazgatója. O azonban betegség miatt rövid ideig átadta az intézmény vezetését Lajos Árpád ethnográfus muzeológusnak. Ekkor készültek az említett jegyzőkönyvek. Az egyik jegyzőkönyv 7. pontja alatt a következőket olvashatjuk: „a zárolt lakások ügyiratait a következőkben (adja át): laponként számolva 104 vegyes ügydarab lapja; a beszállított tárgyak jegyzéke, a beszállítások sorrendjében felvéve, melynek utolsó tétele X. hó 8-án a 133. tétel. (Csabavezér utca 112. sz.), mellékelve hozzá a következő című jegyzék: Vargha László jegyzékén szereplő lakások . . ., a hozzátartozó 133 tételig felvett műtárgy-jegyzőkönyvekkel együtt; 8. pont: a fenti zárolt lakásokhoz tartozó, ugyancsak beszállított tárgyak 133. tételig lezárt jegyzéke a hozzá mellékelt megfelelő egy-egy példányban felvett műtárgy-jegyzőkönyvi másolatokkal...; 9 pont: dr. Vargha László kézí(rásos) jegyzőkönyve a zárolt lakások ügymenetéről, hozzá mellékelve 4 drb. műtárgy-jegyzőkönyv másolat dr. Vargha 8 8