Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

vozása után fél éven át megbízott igazgatóként Megay Géza irányította az intézmény munkáját. 1953 szeptemberében Komáromy József került az intézmény élére, az ő több mint másfél évtizedes vezetése új korszakot jelentett a Herman Ottó Múzeum történetében. Ez az új korszak jelentős létszámbeli változásokkal járt együtt, de jelen­tette az intézmény nagy rekonstrukcióját is. Még Vargha László „időszakát" a kitelepítettek anya­gának, műkincseinek elhelyezése, megóvása tette emberileg elviselhetetlenné, addig a Komáromy­korszakot csaknem végigkövette a „lefoglalt ja­vak" visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak. (A múzeumtörténeti dokumentumok alapján az 1952. évi 4 trv. szerint beszállított tárgyak vissza­adása az 1960-as évek elején fejeződött be.) Komáromy József időszakában zajlott az intézmény részleges átépítése (1953-1954), de neki kellett úrrá lenni a múzeum beomlását, vagy „összeomlását" követő (1967) kaotikus in­tézményi állapotokon is. A két „esemény" között megtörtént a korszak legnagyobb szervezeti át­alakulása, 1962-ben létrehozták a tanácsi irányí­tású megyei múzeumi szervezetet. 1969. január 1-től 1973. január 31-ig Zádor Tibor lett a múzeumigazgató, s az ő nyugdíjazá­sával, Szabadfalvi József 1973. február 1-től való kinevezésével lezárult a múzeum talán legnehe­zebb korszaka, s elkezdődött egy másik, amelyet a résztvevők és a kívülállók egyaránt a múzeum 20. századi fénykorának neveznek (ti. az 1970­1980-as évek). * * * Az államosított, s ilyen értelemben új, a Ma­gyar Múzeumok Országos Központja (MMOK) irányítása alá tartozó miskolci múzeum első igaz­gatója dr. Vargha László lett. Alig két éves mun­kájáról viszonylag kevés dokumentumot őriz a múzeum. Elmenetelében - személyes beszélgeté­seinkre emlékezve - fő ok volt, hogy nem tudta feldolgozni, elfogadni a miskolci itt-tartózkodása alatt tapasztalt társadalmi, politikai embertelen­ségeket. A múzeum saját gyűjteményeinek újra­leltározásával volt elfoglalva, miközben az épület szabad tereiben, helységeiben, ezen túl a mino­rita rendházban és a Széchenyi utca egyik kijelölt épületében a kitelepítettek anyagát kellett őrizni. A múzeum kitelepítéssel kapcsolatos feladatairól átadás-átvételi jegyzőkönyvek érzékletes tájé­koztatást nyújtanak. 1952. október 16-án Vargha László már „fel­adta" múzeumigazgatói állását. Helyettesként Megay Géza tudományos főmunkatárs lett az intézmény megbízott igazgatója. O azonban be­tegség miatt rövid ideig átadta az intézmény ve­zetését Lajos Árpád ethnográfus muzeológusnak. Ekkor készültek az említett jegyzőkönyvek. Az egyik jegyzőkönyv 7. pontja alatt a következőket olvashatjuk: „a zárolt lakások ügyiratait a követ­kezőkben (adja át): laponként számolva 104 ve­gyes ügydarab lapja; a beszállított tárgyak jegy­zéke, a beszállítások sorrendjében felvéve, mely­nek utolsó tétele X. hó 8-án a 133. tétel. (Csaba­vezér utca 112. sz.), mellékelve hozzá a követke­ző című jegyzék: Vargha László jegyzékén sze­replő lakások . . ., a hozzátartozó 133 tételig fel­vett műtárgy-jegyzőkönyvekkel együtt; 8. pont: a fenti zárolt lakásokhoz tartozó, ugyancsak be­szállított tárgyak 133. tételig lezárt jegyzéke a hozzá mellékelt megfelelő egy-egy példányban felvett műtárgy-jegyzőkönyvi másolatokkal...; 9 pont: dr. Vargha László kézí(rásos) jegyzőkönyve a zárolt lakások ügymenetéről, hozzá mellékelve 4 drb. műtárgy-jegyzőkönyv másolat dr. Vargha 8 8

Next

/
Thumbnails
Contents