Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

Ajánlás

bemutatásával a szó igazi értelmében a közművelésében vállal mindmáig meghatározó szerepet. Ugyanakkor a város és a térség tudományos kutató-feltáró munkájában is olyan szerepet tölt be, amely az idelátogatók számára látványosan tárja fel múltunkat, s jó hírünket terjeszti az országban, a világban. A múzeum mellett a miskolciak joggal büszkék egyetemünkre. A Miskolci Egyetem jogelőd intézménye a Selmecbányái Akadémia 1735-ben történő alapításával világviszonylatban is a legkorábbi ilyen oktatási intézményei közé tartozik. Pontosabban: a Bányatisztképző Iskola, majd 1770-től a Bányászati Akadémia a világ első műszaki felsőoktatási intézménye volt. 1919-ben Sopronba, majd 1949-ben Miskolcra költöztetésével városunk több évtizedes harca zárult eredményesen. Miskolc városának vezetői ugyanis már a 19-20. század fordulójától vívták - többnyire sikertelen - harcukat településünk egyetemi várossá fejlesztése érdekében. A Miskolci Egyetem jelenlegi hat karával - s megvalósuló további elképzeléseivel - a város a városban, s a kapcsolat kölcsönös: város a városért. A kötet szerzője valamennyiünk emlékezetébe idézi harmadik „évfordulós" tudományos intézményünket, a Miskolci Akadémiai Bizottságot. Ez azért is fontos, mert az itt folyó munka nem mindenki számára annyira ismert, mint az egyetemi élet, vagy egy múzeumi kiállítás. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága (rövidítve: MAB) ugyanis nem vállal, nem végez konkrét kutatási feladatokat. Koordinálja, figyelemmel kíséri és segíti a három megyéből álló tágabb régióban folyó tudományos tevékenységet. A szerző „emberközelbe" hozza és az olvasó számára is érdekesen mutatja be az akadémiai bizottság életét, kapcsolatrendszerét, sokoldalú illeszkedését „hétköznapi" életünkhöz. A város ünnepén több egymást kiegészítő kutatási eredmény lát napvilágot reprezentatív kötet formájában. így a „Közös évszázadok egy régióban" címet viselő kiadvány Kassa és Miskolc, s a két levéltár együttműködését példázza. A két város kapcsolata számos területen, így a kereskedelemben, vagy a kultúra és művelődés területén évszázadokra nyúlik vissza. A két város együttműködési szerződéséből következően kutathatóvá váltak levéltáraink, s ennek a közös gondolkodásnak első „terméke" ez a sok szerző által előkészített és írt, ígéretes folytatással kecsegtető munka. A szerkesztők és a szerzők „városnapi" kiadványnak is szánták a romjaiból újjáépített Deszkatemplom felszentelésére készített összegező munkát is. „A miskolci Deszka templom. Fából és deszkából" című kötet is azt példázza, hogy évente szép számmal jelennek meg a város köztörténetét, művelődés - vagy egyháztörténetét bemutató sokoldalú, tudományosan megalapozott, hiteles, s mindenkihez szóló kiadványok. A város fontosnak tartja továbbra is a szellemnek, léleknek egyaránt szóló „táplálék"-okat, történelmi múltunkat idéző kiadványokat. Ezek körébe tartozik e sorozat hatodik kötete is, amelyet örömmel és jó szívvel ajánlok városuk minden polgára számára. KOBOLD TAMÁS Miskolc Megyei Jogú Város polgármestere