Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)
100 ÉVES A MÚZEUM
mányozta, hol ő tanár volt. Ma a díszokleveleit s a kitüntetéseit tettük bele. ... A sok díszes, fényes emlék között ott van egy kopott, elsárgult régi könyv is, édesapjának, Lévay Péternek imádságos könyve, az öreg Szikszay, régi kálvinista családok századokon át használt buzgóságos imakönyve. Az elejére fűzött sok elsárgult lapon, sok becses családi adatot jegyzett fel az öreg Lévay Péter. ... A másik üvegszekrény elején Arany János („botos-kalapos"), Gyulai Pál, Szász Károly, Görgey Arthur, Gyulai Margit, Széli Piroska - részben dedikált - fényképei, bent a polcokon szüleinek, Szemere Bertalannak arcképei, hímzett házi sapkája, kedves furulyái, régi pohara, ezüst tintatartó, (amelyet báró Vay Béláné adott ajándékba Lévay Józsefnek, ő viszont Dadányi Sándorné, született Xivkovich Erzsébetnek, ki aztán e szobában helyezte el a két év előtti ünnep emlékére.) Hatalmas ezüstkoszorú díszíti a szekrényt. A Ref. Filléregylettől kapta 1911-ben. A falon ott van ifjúkori arcképe: Kraudy József festménye és öregkori képmása (amint íróasztalánál ül) a már elhunyt Halász Rezső műve. A ki nem állított tárgyakon kívül is sok becses emlékét őrzi a múzeum." A Lévay-hagyaték ma is a Herman Ottó Múzeum egyik legnagyobb dokumentum és tárgyi együttese. Amikor 1953-ban a múzeum anyagának átleltározására került sor, a hagyaték valamennyi - akkor meglévő - darabját az 1. számú leltárkönyvben vették nyilvántartásba. Természetesen azóta is kerültek elő vele kapcsolatos dokumentumok, amelyek a múzeumba kerültek, vagy - mint egy 1995. évi tudósítás azt hírül adja - a miskolci Lévay József könyvtárba. Lévay-dokumentumok más, kortárs hagyatékokból is gazdagították a múzeum gyűjteményét. Utoljára ismereteim szerint - dr. Török István nyugalmazott bíró, Lévay József leánytestvérének leszármazottja adott át iratokat és tárgyakat is 19911992-ben a Herman Ottó Múzeumnak. A Herman Ottó Múzeum Lévay-gyűjteményét minden bizonnyal gazdagítani fogják azok a rendezvények, amelyekre 2000-ben, a „koszorús költő" születésének 175. évfordulóján kerül sor Miskolcon éppúgy, mint szülővárosában, Sajószentpéteren. IRODALOM Lévay József és a Közművelődési Egyesület (Válasz a Pesti Napló mai számában megjelent, Lévay József temetéséről szóló tudósításra.) Reggeli Hírlap, 1918. július 10. Tóth Kálmán: Lévay költözése. Reggeli Hírlap, 1922. március 19. Tóth Kálmán: Mikes íródeákja - adalékok Lévay József életéből. Reggeli Hírlap, 1923. december 25. Tóth Kálmán: Lévay testamentuma. Reggeli Hírlap, 1924. január 25. Tóth Kálmán: Az utolsó mohikán. Intimitások Lévay József életéből. Reggeli Hírlap, 1924. április 20. Vér Andor: Öreg bútorok, koszorúk, képek, levelek és versek, amelyek a száz éves Lévay József emlékét idézik. Reggeli Hírlap, 1925. november 22. Kó'rakó Béla: Sajószentpéter a Lévay-centenárium idején. Reggeli Hírlap, 1925. november 29. Leszih Andor: Lévay József szobája a miskolci múzeumban. Miskolci Szemle, 1927. 3. szám, 12-14. Lélekemelő ünnepség keretében leplezték le vasárnap Lévay József, Vadnay Károly és Dóczy Gedeon emléktábláit. Felsőmagyarország, 1932. december 20. Felállították Lévay József szobrát. Felsőmagyarország, 1934. augusztus 1. Karánsebessy Gyuláné, Vidats Teri: Emlékezés Lévay Józsefről. (Egykori látogatásom a nagy költőnél.) Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1936. április 12. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 1. Miskolc, 1994. 112115, 247-249. A főjegyző levelei Linácskának. Lévay József magánlevelezése a nagyközönség előtt. Észak-Magyarország, 1995. november 17. Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben, 3. Miskolc, 1996. 4552. Porkoláb Tibor: Irodalmi emlékhelyek Abaújban, Borsodban, Gömörben és Zemplénben. Miskolc, 1997. 132-145.
