Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)
100 ÉVES A MÚZEUM
polgára hagyatékát. Ez arra utal, hogy egy-egy tárgy vagy irat, esetleg tárgyegyüttes vagy irategyüttes „eltűnésének", „pusztulásának", múzeumból való kikerülésének számos, egyedileg elbírálandó oka lehet. Horváth Lajos meglehetősen komoly ingó és ingatlan vagyonát jótékonysági célokra hagyta, míg nem kevés pénz kíséretében (6000 korona) iratait és könyvtárát a múzeumra hagyományozta. A végrendelet erre vonatkozó része a következőket tartalmazta: „a Múzeum számára hagyom könyvtáramat, tehát összes könyveimet, újságaimat, nyomtatványaimat és irataim közül a közérdekűeket, óhajtom, hogy a könyvtár lehetőleg együtt maradjon s a nevemet viselje." Ez sajnálatos módon nem így történt. A múzeum az 1911-1912. évi gyarapodásánál jelezte, hogy a több mint 6000 kötetes könyvtárat kiegészíti Horváth Lajos könyvtára, amelynek mennyisége másfélezer kötet. Az anyagot beillesztették a múzeum könyvtári rendszerébe, majd amikor az intézményt államosították, illetve a megyei könyvtár állományát kialakították, a végrendeletileg együtt tartani rendelt Horváth Lajos könyvtár nagy többsége elkerült a múzeumból. Az ottmaradottakat is csak az eredeti lista alapján lehetne összeválogatni, de az egykori rendszer gyakorlatilag visszaállíthatatlan. A könyvtár mellett - egykor - nagy értéket képviselt Horváth Lajos közérdekű iratgyűjteménye. Ez elsősorban 1848-1849-es iratokat, Szemere Bertalan mellett és vele kapcsolatban készült feljegyzéseket jelentett, hiszen Szemere Bertalan titkára volt. Egy részük megtalálható a levéltárnak előírt módon átadott iratok között, de nem úgy, mint „Horváth Lajos országgyűlési képviselő hagyatéka". Tehát egy rendszer, vagy egy intézményi struktúra megváltozása mélyreható változásokat okoz a muzeális értékek értelmezésében, hasznosításában. Úgy tűnik, hogy az 1899-1943 között összegyűjtött anyag annak ellenére, hogy a múzeumot háborús károsodás nem érte, az 1950-ben történt államosítástól az 1953-ban befejezett új leltári nyilvántartásig szenvedte el történetének legnagyobb, legsúlyosabb veszteségeit. IRODALOM Miért választják ketté a közművelődési és múzeum egyletet? Reggeli Hírlap, 1913. június 12. A múzeum gyarapodása. Miskolczi Napló, 1914. március 4. Leszih Andor: Báró Vay Béla régi pénz- és éremgyűjteménye. Miskolczi Napló, 1914. május 10. A múzeum kérelme. (Az első világháborúval kapcsolatos minden jellegű anyag gyűjtésére és múzeumba adására.) Miskolczi Napló, 1914. december 23. Lévay József és a Közművelődési Egyesület. Reggeli Hírlap, 1918. július 10. Új egyesület Miskolczon. A Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület új alapszabályainak tervezete. Reggeli Hírlap, 1918. augusztus 14. Mentsük meg a műkincseket. Szállítsák Miskolcra a megyében lévő értékes műtárgyakat. Reggeli Hírlap, 1919. június 25. A múzeum elhelyezésének ügye. Reggeli Hírlap, 1920. március 20. A múzeum gyarapodása. Reggeli Hírlap, 1922. december 23. Serédi ]enő: Értsük meg egymást! Nyílt levél a Közművelődési Egyesület vezetőségéhez. Reggeli Hírlap, 1919. július 28. Tóth Kálmán: A harminc éves Borsod-Miskolci Múzeum. Reggeli Hírlap, 1924. április 9. Leszih Andor: Huszonöt éves a miskolci múzeum. Magyar Jövő, 1924. április 20. A múzeum gyarapodása. Reggeli Hírlap, 1925. augusztus 2. Kozma Béla: A Borsodmegyei Múzeum egyike az ország legszebb és legjelentősebb tudományos intézeteinek. Reggeli Hírlap, 1926. október 3. Nagyobb lesz a múzeum. A női felsőkereskedelmi iskola által elfoglalt termeket a múzeum kapja, sőt új szárnyat is akarnak építeni a régi épülethez. Magyar Jövő, 1926. november 16. Sassy Csaba: A Lévay József Közművelődési Egyesület szanálása. Reggeli Hírlap, 1927. április 9. Mikszáth Kálmán főispán lett a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke (Főtitkára: Sassy Csaba) Reggeli Hírlap, 1927. július 9. Leszih Andor: Megnyílt az újonnan rendezett miskolci múzeum. Miskolci Szemle, 1927. 2. szám 22-24.
