Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)
20 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (MTA) MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA (MAB)
akadémikusai és a megválasztott szakbizottsági elnökök. (Számuk 1993-ban 19 volt, 1996-ban 22 fó.) Ezután a megválasztott elnök javasolja a további tisztségviselőket (alelnököket, tudományos titkárt, elnököt az Alapítvány kuratóriumának élére, klubelnököt, a szerkesztőbizottság elnökét) akik megválasztásuk esetén - ha még nem lennének azok - MAB taggá válnak." Akik tehát a fenti alapelv szerint 1979-1996 között a MAB-ban funkciót töltöttek be, név szerint is szükséges feljegyezni, dokumentálni. A MAB alelnökei a következők voltak: 1979-1990 között Bandur Károly (Salgótarján), Szűcs László (Eger), 1990-1996 között Bocsa István, 1990-től Orbán Sándor, 1993-1996 között Kozák Imre, A művelődési miniszter Miskolcon Köpeczi Béla, művelődési minisztert tegnap délelőtt fogadta dr. Ladányi József, megyei tanácselnök és tájékoztatta az alsó- és középfokú képzés helyzetéről, fejlesztési lehetőségeiről. Délután 3 órától a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, dr. Kovács Ferenc tájékoztatta n minisztert az NME struktúrájáról "és oktatási területeiről, valamint a fejlesztési tervekről. A tanácskozáson részt vett dr. Kun László, az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bizottságának titkára és Kovács József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára. A megbeszélés legérdekesebb mozzanata a jövőre vonatkozó terveik ismertetése volt. Idézünk az előterjesztésből: „A távlati gazdaságfejlesztési tendenciákkal összehangolt növekvő .szakemberszükséglet (az OT számításai szerint az 1990-es évek közepén a jelenlegihez képest másfélszeresére kell növelni a felsőfokú közgazdasági szakemberek, mindenekelőtt az okleveles közgazdászok számát) kielégítése, a társadalomtudományok Vonatkozásában szükséges területi tudományos központok erősítése, a régió megyéinek az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb szakember-ellátottsága (különösképpen a felsőfokú közgazdasági szakemberek — üzemgazdászok, közgazdászok — rendkívül alacsony létszámaránya), a demográfiai hullám hatása elodázhatatlanul szükségessé teszi a társadalomtudományi, közgazdaság-tudományi képzés vertikális és horizon, talis kiszélesítését, a képzésben részt vevők számának növelését." Ezt követően Köpeczi Béla a MAB-székházban találkozott tudományos életünk vezetőivel. Köpeczi Béla akadémikus előadása a MAB-ban, 1988. 1993-1995 között Szabó Zoltán és 1995-től Gyurkó György. A MAB tudományos titkárai a következők: 1979-1990 között Terplán Zénó, 19901993 között Nagy Aladár és 1993-tól Ujszászy László. „A tudomány támogatásáért Észak-Magyarországon" Alapítvány kuratóriumának elnöke 1992-től Páczeit István, titkára 1992-1993 között Nagy Aladár, 1993-óta Ujszászy László. A MAB szerkesztő bizottsága elnöki feladatait 1980-1990 között Kun László, 1990-től id. Szabadfalvi József látja el. A MAB mellett 1984-től működik klub. A klub elnökei: 1984-1996 között Kozák Imre, 1996-tól Terplán Zénó. A klub titkárai 1984-1996 között Ujszászy László, 1996-tól Dobrossy István. 1996-ban a MAB-nak 13 szakbizottsága volt, nevezetesen: Állam- és Jogtudományi, Bányászati, Erdészeti, Filozófia, Neveléstudományi, Politikai és Szociológiai, Gépészeti, Kohászati, Közgazdaságtudományi, Matematikai-fizikai, Mezőgazdasági, Nyelv- és irodalomtudományi, Orvosi és biológiai, Történelemtudományi és néprajzi, valamint Vegyészeti szakbizottság. Terplán Zénó az eltelt 17 év eredményeit áttekintve, úgy ítélte meg, hogy a MAB beváltotta a hozzá, illetve munkájához fűzött reményeket. „Egyrészt felzárkózott az időben korábban alapított másik négy akadémiai testületi bizottsághoz (a MAB alapításakor nagyon hasznos jó tanácsokat kapva tőlük), másrészt ÉszakMagyarország tudományos dolgozóit sikerült így összefognia, hogy a terület, és azon belül elsősorban Miskolc város tudományos kultúrája magasabb szintre emelkedett és a Miskolci Akadémiai Bizottság helyileg és országosan is általános elismerést vívott ki magának." Az 1990-1996 közötti időszakban nemcsak tudománytörténeti, hanem várostörténeti jelen-