Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

20 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (MTA) MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA (MAB)

akadémikusai és a megválasztott szakbizottsági elnökök. (Számuk 1993-ban 19 volt, 1996-ban 22 fó.) Ezután a megválasztott elnök javasolja a to­vábbi tisztségviselőket (alelnököket, tudományos titkárt, elnököt az Alapítvány kuratóriumának élére, klubelnököt, a szerkesztőbizottság elnökét) akik megválasztásuk esetén - ha még nem len­nének azok - MAB taggá válnak." Akik tehát a fenti alapelv szerint 1979-1996 között a MAB-ban funkciót töltöttek be, név sze­rint is szükséges feljegyezni, dokumentálni. A MAB alelnökei a következők voltak: 1979-1990 között Bandur Károly (Salgótarján), Szűcs László (Eger), 1990-1996 között Bocsa István, 1990-től Orbán Sándor, 1993-1996 között Kozák Imre, A művelődési miniszter Miskolcon Köpeczi Béla, művelődési minisztert tegnap délelőtt fo­gadta dr. Ladányi József, megyei tanácselnök és tájé­koztatta az alsó- és középfokú képzés helyzetéről, fejleszté­si lehetőségeiről. Délután 3 órától a Nehézipari Műsza­ki Egyetem rektora, dr. Ko­vács Ferenc tájékoztatta n minisztert az NME struktú­rájáról "és oktatási területei­ről, valamint a fejlesztési ter­vekről. A tanácskozáson részt vett dr. Kun László, az MSZMP B.-A.-Z. Megyei Bi­zottságának titkára és Ko­vács József, az MSZMP Mis­kolc Városi Bizottságának titkára. A megbeszélés legérdeke­sebb mozzanata a jövőre vonatkozó terveik ismerteté­se volt. Idézünk az előter­jesztésből: „A távlati gaz­daságfejlesztési tendenciák­kal összehangolt növekvő .szakemberszükséglet (az OT számításai szerint az 1990-es évek közepén a jelenlegihez képest másfélszeresére kell növelni a felsőfokú közgaz­dasági szakemberek, minde­nekelőtt az okleveles köz­gazdászok számát) kielégíté­se, a társadalomtudomá­nyok Vonatkozásában szük­séges területi tudományos központok erősítése, a ré­gió megyéinek az orszá­gos átlagnál lényegesen ala­csonyabb szakember-ellá­tottsága (különösképpen a felsőfokú közgazdasági szak­emberek — üzemgazdászok, közgazdászok — rendkívül alacsony létszámaránya), a demográfiai hullám hatása elodázhatatlanul szükségessé teszi a társadalomtudomá­nyi, közgazdaság-tudományi képzés vertikális és horizon, talis kiszélesítését, a kép­zésben részt vevők számának növelését." Ezt követően Köpeczi Bé­la a MAB-székházban talál­kozott tudományos életünk vezetőivel. Köpeczi Béla akadémikus előadása a MAB-ban, 1988. 1993-1995 között Szabó Zoltán és 1995-től Gyur­kó György. A MAB tudományos titkárai a követ­kezők: 1979-1990 között Terplán Zénó, 1990­1993 között Nagy Aladár és 1993-tól Ujszászy László. „A tudomány támogatásáért Észak-Ma­gyarországon" Alapítvány kuratóriumának elnö­ke 1992-től Páczeit István, titkára 1992-1993 kö­zött Nagy Aladár, 1993-óta Ujszászy László. A MAB szerkesztő bizottsága elnöki feladatait 1980-1990 között Kun László, 1990-től id. Sza­badfalvi József látja el. A MAB mellett 1984-től működik klub. A klub elnökei: 1984-1996 között Kozák Imre, 1996-tól Terplán Zénó. A klub titká­rai 1984-1996 között Ujszászy László, 1996-tól Dobrossy István. 1996-ban a MAB-nak 13 szakbizottsága volt, nevezetesen: Állam- és Jogtudományi, Bányásza­ti, Erdészeti, Filozófia, Neveléstudományi, Politi­kai és Szociológiai, Gépészeti, Kohászati, Köz­gazdaságtudományi, Matematikai-fizikai, Mező­gazdasági, Nyelv- és irodalomtudományi, Orvosi és biológiai, Történelemtudományi és néprajzi, valamint Vegyészeti szakbizottság. Terplán Zénó az eltelt 17 év eredményeit áttekintve, úgy ítélte meg, hogy a MAB bevál­totta a hozzá, illetve munkájához fűzött remé­nyeket. „Egyrészt felzárkózott az időben koráb­ban alapított másik négy akadémiai testületi bi­zottsághoz (a MAB alapításakor nagyon hasznos jó tanácsokat kapva tőlük), másrészt Észak­Magyarország tudományos dolgozóit sikerült így összefognia, hogy a terület, és azon belül el­sősorban Miskolc város tudományos kultúrája magasabb szintre emelkedett és a Miskolci Aka­démiai Bizottság helyileg és országosan is általá­nos elismerést vívott ki magának." Az 1990-1996 közötti időszakban nemcsak tudománytörténeti, hanem várostörténeti jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents