Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

20 ÉVES A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (MTA) MISKOLCI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGA (MAB)

kező kutató vett részt. 4 akadémikus, 22 tudományok doktora és kb. 170-175 kandidátus dolgozott a régióban. Miskolc (s elsősorban az egyetem) tudományos jelentőségét mutatja, hogy a „minősített" kutatók közül 130 fő élt Miskolcon. A MAB szervezete viszonylag gyorsan kialakult. Az „induló" szakbizottságok kialakították munkabizottságaikat, s létrejött néhány szakcsoport, albizottság s ideiglenes bizottság is. A beszámolási időszak végére 9 szakbizottság s ezen belül 38 munkabizottság tevékenykedett, s ezekben kb. 650 tudományos szakember dolgozott. 1985 végére a MAB-nak már 10 fős főállású állománya volt, s kialakult az a munkamódszer vagy mechanizmus, amely szerint a vendégeket a MAB elnöke, tudományos titkára, adott esetben valamelyik szak- vagy munkabizottság elnöke fogadta és tájékoztatta a MAB „égisze" alatt végzett munkáról. A székház átadásáig ugyanis minden ilyen célra a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora által adott két helyiség ált rendelkezésre. A MAB működésének „második ciklusáról", az 1985-1990 között végzett munkáról Zambó János elnöki összegezésében a következők olvashatók: „A MAB szakbizottságaink száma 1988ban 9-ről 10-re nőtt, az Erdészeti Szakbizottság megalakításával, amelynek indoka az volt, hogy Észak-Magyarország városokon-falvakon kívüli Zambó János a MAB elnöke, Szentágothai János, az MTA volt elnöke és Bocsa János alelnök a MAB-székház felavatásának tízéves évfordulójára rendezett ünnepi rendezvényen, 1995.