Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)
50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM
Az egyetem belső élete, szervezeti változások, rektori korszakok (1949-1999) Az egyetem fejlődésének, változásainak időrendje röviden az alábbiakra szűkíthető. A Bányamérnöki és Kohómérnöki Kar alapítási évének 1735-öt tekinti. A két kar jogelődje 1919-ig Selmecbányán, majd az áttelepülés után 1949-ig Sopronban működött. Ezek Miskolcra történő költözése 1949-ben kezdődött, s 1949-1959 között fokozatosan történt meg. A Gépészmérnöki Kar 1949-ben kezdte meg működését, tehát az alapító okiratnak megfelelően a Nehézipari Műszaki Egyetem három karra, s a karokon belül tanszékekre szerveződött. (1955-1959 között Földmérőmérnöki Kar is működött. 1959-ben született az a döntés, amely szerint a földmérők véglegesen Budapestre, a bányászok a teljes egyetemi oktatási időszakra és véglegesen Miskolcra települnek.) 1969-től Dunaújvárosban, 1970-től Kazincbarcikán az egyetem kihelyezett karai kezdték meg működésüket. A hagyományosan három karra épülő egyetemi struktúra az 1970-es évek közepétől intézetekkel, majd az intézetekből kifejlődő karokkal bővült. (1975-ben Matematikai Intézet létesült, amely két tanszékével a Gépészmérnöki Kar része lett.) 1981-től szerveződött, alakult meg az Állam- és Jogtudományi Intézet, amely 1983-ban hivatalosan is karrá növekedett. (1985-ben a Marxizmus-Leninizmus Tanszék intézetté alakult, majd később a Gazdaságtudományi Kar Politikaelméleti és Szociológiai Tanszékévé vált.) 1986-ban megalakult az egyetemi számítóközpont, amely központi irányítás alatt fejlődött tovább. 1987-ben megalakult a Közgazdaságtudományi Intézet, amely 1990-ben Gazdaságtudományi Karrá szerveződött, bővült. 1992-ben a Bölcsészettudományi Intézet jött létre, amely - az előző intézetekhez hasonlóan - 1997-ben fejlődött, „akreditálódott" karrá. A Miskolci Egyetem jelenlegi hat karán az eltelt években is jöttek létre intézetek, s nagy számban - főleg a bölcsészeknél - új tanszékek. A fejlődés természetesen nem állt meg, hiszen egyrészt új karok születése várható, másrészt elkezdődött a területi integrálódás folyamata. (Az egyetem 1996-ban létrehozta az Észak-Magyarországi Universitas Egyesülést. Nem vitatható az a szándék, amely a regionális felsőoktatási szövetség létrehozására irányul, s ez jóval megelőzte a magyar felsőoktatási reform egészét.) A most megvalósításra váró strukturális reform négy intézmény integrációját fogalmazza meg, illetve tűzte ki elérendő célként. (A Miskolci Egyetem, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola, a Bányászati Kémiai Kutatólaboratórium és a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Főiskola integrációja.) Az eltelt fél évszázad eddig is kötetekbe foglalt és megjelentetett történéseit alábbiakban a legegyszerűbb módot választva - a rektorok által jelölt korszakokként fogom bemutatni úgy, hogy egy-egy korszakból is csak a meghatározó, vagy legjellemzőbb eseményeket emelem ki.