Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)
50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM
kák a helyszínen. Terplán Zénó erre a következőképpen emlékezik: „Valamikor májusban, vagy júniusban - ma már senki sem emlékszik pontos napra - az egyetem oktatói, dolgozói és összes hallgatói egy teljes napon át fizikai munkát végeztek az egyetemi építkezés színhelyén. Ezt tekintik ma is »az első kapavágás«-nak!" Az események, a beszélgetések, a résztvevők nevei így, e naplókban, vagy naplószerű-feljegyzéseken keresztül őrződtek meg az utókorra. Minden mondatából visszaérezzük az építkezés hangulatát. 1950. július 18-áról olvassuk: „Egyeztető tárgyalás volt az építkezés helyszínén. Csak annyit jegyeztem fel a többórás tárgyalásról, hogy rengeteg a probléma." 1950. augusztus 8. „Az egyetemi építkezés helyszínén állandóan ottlévő Zalaváry Lajos tervezőmérnök távbeszélőn megnyugtatott, hogy van elegendő köracél, és az építkezés teljes erővel megindult." 1950. szeptember 18. „Egyeztető értekezlet volt az építkezés helyszínén. Itt volt szó a külföldi műszerbeszerzésről, a lakótelep építéséről, továbbá az építkezés pillanatnyi problémáiról. A késés okai: anyag- és munkerő-hiány. Ezen az értekezleten az egyetem nevében a következőket kértem: 1951 őszére szükség lesz az A jelű épületre teljesen, a B jelűből a 3 db előadóteremre, 4 db kollégiumra, az egész megépült épületek fűtésére és energiaellátására, továbbá a B jelű épületben elhelyezett alaptanszékekből amennyit lehet, végül megfelelő tereprendezést. Ez az egyébként ésszerű kívánság - mint később kiderült - vágyálom volt. A valóságban 1951 őszére még a teljes A-részleg sem épült meg." 1950. november 30-án Sályi Istvánt nevezte ki a Minisztertanács az egyetem új rektorává (ezt a tisztet 1961. július 31-ig töltötte be). Ezt megelőzően, de ezt követően is részesévé vált az építkezéssel kapcsolatos tárgyalásoknak, egyeztetéseknek. Ezek sorából is kiemelkednek az 1951 januári események. Az A épület munkálatainál ekkortól jelennek meg, s dolgoznak 1953 nyaráig az ún. „igazságügyi dolgozók", tehát a rabok. Ebben a hónapban fogadták el az 5 db, egyforma kollégiumépület tervét. „A valóságban 6 db készült - jegyzi fel Terplán Zénó -, mert az egyik év végén egyébként befagyasztásra jutó beruházási összegből egy 6-dik kollégium megépíthető volt. Helyiségtöbblet szempontjából ez előnyös volt, hiszen egy kollégiumot, majd később két kollégiumot évekig tanszéki és adminisztratív irodák céljára kellett használni." 1951. szeptember 15-én megtörtént az első épületszárny (Ai) ünnepélyes átadása. Mivel ezen mindenki, aki „élt és mozgott" résztvett, Janáky István főtervező az eseményt az „épület fényesen sikerült teherpróbájá"-nak nevezte. Szükség is volt rá, hiszen Budapesten az a hír terjedt, hogy az új épület süllyed. Ez a nap más szempontból is fontos volt, mert ekkor dőlt el, hogy a további építkezés során a kohászati tanszékeket magába foglaló oldalszárny élvez elsőséget. A meglévő épületekhez viszonyítva így a legtávolabbi szárny tervei készülhettek, s kezdődhetett meg az építkezés a Ci-es épületszárnynál. Az egyetemi építkezések történetében - az előzőekhez hasonlóan - számos különleges eseményt tartogatott az 1952/1953-as tanév. A tanévnyitás már az egyetemen, de szabadban történt. Sályi István rektor arról számolhatott be, hogy az egyetem új épületeiben - még ha nem is végleges helyen, de - megvalósult a kohó- és gépészmérnök hallgatók egy helyen történő, egységes oktatása. A harmadéves bányamérnökhallgatók - az eddigi gyakorlatnak megfelelően Sopronban folytathatták tovább tanulmányaikat.
