Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

összege az induló 120 millió forintról október közepéig már 170 millióra emelkedett. A költségek miatt egymást követték a tárgyalások a szakhatóságoknál, az Országos Tervtanácsnál. Az idő elhúzódása miatt Janáky már 1949 novemberében bejelentette, hogy az eredeti ütemtervet módosítani kell, 1950-re csak a rajztermi szárny (Ai) készülhet el, a fizikai-kémiai szárny nem (A3-A2.). 1950 januárjában a beiskolázással kapcsolatos adatokat egyeztetve, a minisztériumban kiderült, hogy a tervezett 1500 hallgató helyett 2100 főt kell felvenni. A létszámnövekedés megingatta a tervezett programot. Terplán Zénó feljegyzése szerint a budapesti konzultatív megbeszélést követően három nappal, 1950. február 4-én újabb helyszíni szemle volt Miskolcon. Ennek eredményeként két egyhangú határozat született: 1, Építkezésre a Dudujka-völgy a legalkalmasabb; 2, A tanári lakások a Ruzsinfarok nevű avasi domboldalon épüljenek úgy, hogy ezeket a város nem tudja finanszírozni, az egyetemi építkezés összes költségét kell hogy terheljék. Az egyetem akkori rektora, Szádeczky-Kardos Elemér, a minisztérium által kijelölt új tervbizottság néhány tagja a tervező és kivitelező képviselőivel 1950. március 8-án Darvas József új művelődésügyi miniszterrel tárgyalt, ahol már felvetődött a minisztérium képviselői részéről: „mi lesz az új tanévben, ha nem lesz még az új épület készen?" Még folyt a tervmódosítás, amikor 1950. május 2-án elkezdődtek a „gépesített" földmun\ •il A nagy előadó külső képe, 1952.