Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

Janáky terve a beépítendő terület északkeleti részében helyezte el a lakóépületek, mellette pe­dig az oktatási épületek csoportját. A lakóépüle­tek kollégiumokból és mai értelemben vett csalá­di társasházakból álltak. A terv a mai elrendezés szerinti öt kollégiumot, s az első három mögött hasonló elrendezésű tanári lakásokat tartalma­zott. Az oktatási épületcsoportot három egységre bontotta. „Sávos beépítésre osztotta a felsőévesek tanszékcsoportjait, külön tömbbe építette az ál­talános tanszékeket, - s harmadik egységként ­gyárüzemnek mutatta a műhelycsarnokot, és külön megmutatott minden előadótermet. Az előtér tereprendezésével együtt szeszélyes, for­malista megoldás volt". Eszerint, a tervről jól lát­hatóan megalkotta az A1-A3-A2 épületcsoportot, amely meg is épült. Ettől nyugatra több emeletes központi tömböt tervezett, amelyet mind északi, mind pedig déli részén összekötött az oktatási épülettel. A centrumba helyezett épülettömb adott volna helyet az egyes karok tanszékeinek. A harmadik tömb az a műhelycsarnok volt, amely módosított formában ugyan, de a későbbi években (1960-1962) megvalósult. A négy mű­helycsarnok helyett (a jelenlegi egyetemi alapraj­zon C2-vel jelölve) öt csarnok épült fel. Ami az egyetemváros előterét illeti, északkeleti irányban a diósgyőri, délnyugati irányban a tapolcai utat alakították volna ki, s ezek délkeleti találkozásá­tól vezetett volna külön belső út a főépület irá­nyába. Az út keleti oldalára, a kollégiumok szom­szédságába hosszan elnyúló, földszintes kiszol­Janáky István első egyetem-telepítési terve, 1949.

Next

/
Thumbnails
Contents