Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

A Miskolci Egyetem alapítása, az építkezés helyének kijelölése és az építkezés története (1949-1986) A miskolci műszaki egyetem alapításával és elhelyezésével kapcsolatban 1945-ben, majd 1946-ban két fontos javaslat és felterjesztés készült, de a későbbi, 1950-1953 közötti dokumentumokból kitűnik, hogy egyiknek sem volt lényeges szerepe a hely kijelölésében és az építkezések megkezdésében. Tehát a Diósgyőri Új gyár és három gyárrészlege, a miskolci Nemzeti Bizottság, Miskolc város polgármestere, később pedig a Miskolci Joghallgatók Testülete bár úgy érezte, hogy küzdelmük eredményes volt, valójában az országos iparfejlesztési politika és annak képviselői döntöttek Miskolc mellett. Nem érdektelen azonban a két javaslatból újból idézni, hiszen nem is annyira a szakágak és karok kiépítése, annak sorrendje a fontos, hanem az egyetem elhelyezése. A diósgyőriek „Hozzászólás az ország újjáépítési tervéhez" című dokumentuma 11 főiskolát és egyetemet javasolt Budapestről az ország különböző városaiba telepíteni. Ez volt az ún. kulturális decentralizáció programja, amely szerint „azokat az intézményeket kell vidéki városokban széttelepíteni, amelyek az egyes vidékeken komolyabb gyökeret tudnak ereszteni, mint Budapesten vagy jelenlegi helyükön." Az egyetemet Nagymiskolcon, a diósgyőri várromok melletti egészséges területen lehetne elhelyezni - javasolták. „Strandfürdő, modern sportpályák az ifjúság testnevelésére már készen vannak. A lillafüredi Palota szálló így végre hasznos célt szolgálna. Luxus berendezését a németek elrabolták. Egyszerűbb és tartós berendezéssel, a szép épület internátus céljára nagyon megfelelne. Országos érdek, hogy Borsod és környékének szabadságszerető magyar népe fiait, leányait a magyar értelmiség soraiba minél nagyobb számban küldhesse. A borsodi bánya- és iparvidék hatalmas munkástömegeinek is szüksége van rá, hogy a vidék központjában, Miskolcon, pezsgő szellemi élet legyen és ez a nagy munkástömeg szellemi igényeit az egyetem segítségével kielégíthesse." A vasgyáriak az egyetemet tehát a város nyugati részébe kívánták telepíteni, míg a jogászok a város keleti részében, a háborút követően szabaddá vált laktanyák valamelyikében gondolkodtak. Állásfoglalásuk szerint: „Miskolc thj. város és Borsod vármegye kezelésében és telekkönyvi tulajdonában lévő laktanyákat nemcsak hajlandó a közoktatási kormányzatnak átengedni, hanem esetleg annak még telekkönyvi átírásába is beleegyezik. . . . Az épületek a nemrég megtartott szemle eredménye szerint - miként a VKM illetékes tényezői kijelentették - főiskolák elhelyezésére megfelelőek. Nemcsak a legszűkebb tudományos célokra jutnának itt helyiségek, hanem az ifjúság kulturális, művelődési és testnevelési céljaira is. így a kollégiumok, menzák, egyesületi helyiségek is biztosítva lennének. . .. Hallatjuk szavunkat azért, hogy országos mozgalom induljon meg végre a régen óhajtott egyetem megvalósítására. Nem hisszük, hogy