Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

50 ÉVES A MISKOLCI EGYETEM

A városi törvényhatóság harca Miskolc egyetemi várossá fejlesztéséért (1906-1949) V 1873-1950 között Miskolc város önkormányzatának élén 12 polgármester váltotta egymást. Közülük három neve századunk első' felében elválaszthatatlanul kapcsolódott Miskolc egyetemi várossá fejlesztéséhez. Szentpáli István 19021912 és 1917-1922 között töltötte be a „város első számú embere" tisztét, s kortársai Nagy-Miskolc atyját, a nyugat-európai ízlésű urat tisztelték benne. Hodobay Sándor 1922-1935 között volt polgármester, s már beiktatásakor fogadalmat tett Nagy-Miskolc megteremtése mellett. A háború utáni átalakulás „primor"-ja 1944-1949 között Gálffy Imre volt. Az ő időszakában valósult meg Miskolc két olyan álma, amelyet fél évszázadon keresztül dédelgetett, s minden gondja megoldódását ettől várta: megteremtődött Nagy-Miskolc, s négy év elteltével, 1949-ben jogot kapott az egyetem megalapítására. Az egyetemi várossá fejlődés pontosan kidolgozott és szerves része volt a Nagy-Miskolc koncepciónak, amelynek megvalósítására az önálló törvényhatósági jog elnyerése után, 1909-től nyílt lehetősége városunknak. A koronauradalomtól, majd a vármegyétől való elszakadásnak bár Soltész Nagy Kálmán volt az élharcosa, a megvalósulásért a babérokat Szentpáli István arathatta le. Főleg második polgármesteri időszakára jellemző és értendő Zsedényi Béla megállapítása, mely szerint alig volt és van olyan város az országban, amely oly nagy megértést mutatott volna az egyetemi gondolattal szemben, mint Miskolc. „A város vezetőinek erős kultúrérzékére és európai látókörére vall, hogy valahányszor egy-egy új egyetem, vagy főiskola felállítása, vagy áthelyezése, különösen a legutóbbi évtizedben szóbakerült, Miskolc minden egyes alkalommal ott állt a küzdők sorában, igényét hangoztatta, jussát kidomborítani igyekezett, s a legnagyobb mérvű áldozatkészség szándékát mutatta fel." Erre szép példákat találunk már 1920 előtt is. Trianon után pedig a kísérletek száma gyarapodott, ami összefüggött azzal, hogy Miskolc a „mai magyar Ruhr-vidék központjá"-nak tekintette magát. E központ környéke bányászatával, kohászatával, gyáriparával és erdőségeivel biztosíthatta volna az egyetemi képzés beindításának feltételrendszerét. Az egyetem - létrehozása esetén - szakemberekkel látta volna el az ipart. Az egyetem, az erőltetett ipari fejlesztés és NagyMiskolc kialakulása ezért és így kapcsolódik öszsze évtizedek múlva. * * * A Selmecbányái bányászati és erdészeti főiskola Miskolcra telepítése 1906-1921 között foglalkoztatta a város képviselőtestületét és a közvéleményt. (Sopronba kerülésével még 1926-ban sem tudtak megbarátkozni.) A bányák várható kimerülése miatt vetődött fel a főiskola máshová telepítése. Kassa volt a kiszemelt, az esélyes vá-