Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

A múzeum munkatársai: Komáromy József, Zsadányi Guidó, Lajos Árpád (takarva), K. Végh Katalin és Kemenczei Tibor, 1963. la, Kondor Béla, Kunt Ernő, Cs. Nagy András és Raszler Károly alkotásaival. A múzeum neki köszönheti Sassy Attila másfélszáz darabból álló képzőművészeti anyagának megszerzését. A művészettörténeti adattár számára pedig Balogh Bertalan hagyatékát kutatta fel. A múzeum közleményeiben és, évkönyveiben megírta a megye képzőművészetének jellemzését, a felvidéki vándorkiállítások történetét, az első képzőművészeti kiállítás miskolci megszervezését, s írt az akkor nagyon fontosnak tartott múzeumi képtárról, mint gyűjteményről is. Tudományos munkássága egy évtizeddel korábban, az 1950-es évek elején kezdődött, s közlekedéstörténeti írásaival, tanulmányaival hívta fel magára a figyelmet. „1954-ben közreműködött a Széchenyi utca közlekedési és építészeti problémáinak megoldása című komplextanulmányban, majd ezt követték »Az utak szerepe a mai Miskolc kialakulasaban«, a »Miskolci személypályaudvar korszerűsítése«, s a »Hatvan éves a miskolci villamos« című tanulmányai. Közlekedéstörténeti kutatásainak első szakmai állomása volt a halálakor megjelent kötet. Hábel György szakértői véleményében azt fogalmazta meg az írásról, hogy az „a magyar vándorközlekedéstörténet feldolgozásában egyedülálló, úttörő munka,... amely nemcsak a múltat és a jelent tárgyalja, hanem a már kialakult és elfogadott fejlesztési irányelvek felsorolásával a jövő perspektíváját is elénk vetíti." Különös, hogy e témában írt tanulmányainak kézirat-töredékei múzeumi gyűjteménybe kerültek, a kötet kézirata és mellékletei viszont nem. Zsadányi Guidó harmadik szakterülete, vagy érdeklődési köre a múzeumi könyvtár volt. A könyvanyagban is praktikus rendszert szeretett volna kialakítani, figyelembe véve a könyvtárak akkori rendezési-rendszerezési elveit és gyakorlatát. „Mindjárt múzemi működése kezdetén - írja róla Komáromy József - hozzáfogott az addig felszaporodott feldolgozatlan, nagy szakmai értéket jelentő könyvtár rendbetételéhez. Több mint 12.000 kötet szisztematikus feldolgozását már 1962 végére befejezte. . . . Ugyanakkor ezt a könyv anyagot 18 tudományi szakcsoportra is szétválasztotta, kartonokon feldolgozta, a könyvanyagból kiválasztott 680 periodikái egységet, ami munkájának természetszerűleg legnehezebb része volt. Felfektette a folyóiratok és kiadványok tájcikk-anyagának alap- és szak-katalógusát a megyére vonatkozó közleményekről. Ez a tájcikk-katalógus anyag, valamint a már korábban általa megkezdett, korábbi időkre nyúló katalógusanyag nagy tudományos értéket képvisel a kutatók számára." Ez a munkája a múzeumomlás következtében, vagy az azt követő megle-