Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

KOMÁROMY JÓZSEF (Jászberény, 1901 - Budapest, 1973) Komáromy József 1965-ben készített, valóban tényszerű önéletrajzából a következőket tudjuk meg: 1901. május 21-én született Jászberényben. Középiskoláit is itt végezte, s 1919-ben tett érettségi vizsgát. Ezt követően a fővárosba került, ahol 1923-ban diplomát kapott az Iparművészeti Főiskolán. Mivel elhelyezkedési gondjai voltak, kitanulta a nyomdász mesterséget, s egész életében (főleg a múzeumi kiadványok Komáromy József 1965-ben szerkesztése közben) büszke volt arra, hogy nyomdász-grafikus szakképzettséggel rendelkezik. (Miskolcra kerülésétől haláláig nemcsak a nyomdát és a nyomdászokat ismerte, hanem több tanulmányában foglalkozott a miskolci nyomdászat történetével, a történeti értékű, különféle nyomdatermékkel.) 1927-től a város „szolgálatába szegődött", s 1927-1942 között Jászberény rendezett tanácsú város alkalmazottja volt. Munkaköre lehetővé tette, hogy közben Kolozsváron egyetemi tanulmányokat folytasson, 1937-1940 között állam- és jogtudományi szakon. Komáromy József számára a Jászberényben töltött másfél évtized azért is volt szakmailag fontos, mert külső munkatársként dolgozhatott a helyi múzeumban. 1927-től jelentek meg írásai a Jász Hírlapban. 1929-ben a Jászság című folyóirat adott helyet munkáinak. Először itt írt Déryné, Széppataki Rózáról, s valószínű nem sejtette, hogy a miskolci színháztörténet kapcsán tartósan foglalkozik majd életével, színészetével. A Jász Hírlapban 1936-1938 között már feltűnnek a régészeti, s természetesen ásatási gyakorlatra, tapasztalatra épülő tanulmányai (így pl. Történelem előtti népek nyomára bukkantak stb.). 1942 előtt már szerkesztette a Jászmúzeum Evkönyvét, s publikált a „Szegedi Tudományegyetem Dolgozataidban, de az Ethnographiában is. A második világháború után (amely számára Székesfehérvár-Hajmáskéren a hadifogolytáborban ért véget) különös fordulatot vett élete. 19451946 között az Állami Operaházban dolgozott, 1946-1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd 1949-1950-ben a Magyar Állami Bábszínházban. Ezt követően rövid ideig (1950-1951 között) a Jász Múzeum, majd a kecskeméti múzeum igazgatója lett. S innen minisztériumi áthelyezéssel került Miskolcra, ahol 1953.