Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)

100 ÉVES A MÚZEUM

a kiküldött - a múzeum szakkönyvtára részére kívánatosnak tartom megszerezni az összes nyomtatásban megjelent önálló munkáit, mint el­sőrendű helytörténeti kutatásokhoz szükséges forrásmunkát." Megállapodás született arról, hogy Marjalaki Kiss Lajos elkészíti és a múzeum rendelkezésére bocsátja eddig megjelent cikkei­nek, tanulmányainak és könyveinek bibliográfi­áját. Mivel a céhtörténeti iratok még rendezetle­nül álltak a múzeumban, arra is javaslatot tett a kiküldött, hogy „időszaki díjazással a mindenkor végzett munka arányában - a múzeum - bízza meg Marjalaki Kiss Lajost a rendezési munkála­tokkal." Ennek a megállapodásnak lett eredmé­nye, hogy Marjalaki Kiss Lajos ismét publikálni kezdett, s a következő évtizedben mintegy fél­száz írása, s főleg Miskolc belvárosáról, a főutca és mellékutcák történetéről számos nagy terje­delmű tanulmánya jelent meg. Komáromy József hagyatékának feldolgozá­sa során meggyőződhettem arról, hogy Marjalaki Kiss Lajos nagyon sok alapkutatással, cédulázás­sal, levéltári anyaggal segítette a múzeumigaz­gató várostörténeti munkáit. A múzeum kiadvá­nyaiban, úgy a közleményekben, mint az év­könyvben pedig megjelenhettek Marjalaki ta­nulmányai. Az 1954-ben felajánlott kéziratokból, témákból is megjelent néhány, másokkal (így pl. 16-18 századi néprajzi adatok a város jegyző­könyveiből, Miskolc és környéke földrajzi nevei a 16. századig, Hejőcsaba helynevei, népies és ter­mészetes gyógymódok stb.) nem is találkoztam, ezek sem a korábbi múzeumi anyagban nem sze­repeltek, sem a hagyatékkal nem kerültek a mú­zeumba. Méltatlanok lennénk Marjalaki Kiss Lajos ismeretterjesztő tevékenységéhez, pedagógiai ér­zékéhez, ha pedagógusi munkájáról nem ejte­Emlékplakett születésének 100. évfordidójára (Tóth Sándor alkotása) nénk szót. Tanítványa volt az azóta Európa-hírű tudós geográfus, Frisnyák Sándor, az ő vissza­emlékezéséből idézek alábbiakban: „Igen emlé­kezetesek a tantermen kívül tartott történelem órái, a tanulmányi séták és a kirándulások. A tör­ténelem alapvető forrásait, az írásos és tárgyi do­kumentumokat a levéltárban és a múzeumban mutatta be szakszerű magyarázatokkal kiegé­szítve. Az ősember életét a Szeleta-barlangban és az avasi tanulmányi sétán, a kalcedonpadokat feltáró ősemberi bányagödrök mellett. Az Anjou­kort a diósgyőri várban foglalta össze, a múltat idéző környezetben életközeibe hozva a történel­met. Az 1944-től 1948-ig terjedő időben a körül­mények nem kedveztek az iskolai tanulmányi ki­rándulások szervezésének. Ennek ellenére több-

Next

/
Thumbnails
Contents