Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. (Miskolc, 1999)
100 ÉVES A MÚZEUM
az apátság kutatásához, s felleléséhez nélkülözhetetlen adatokat szolgáltat. (E tanulmányában nemcsak a történész, hanem az ízig-vérig geográfus szólal meg.) Földrajzosként, s tanárként „Egy új történelmi atlasz" című elemzésében egy 1926ban megjelent s Magyarország történetének tanítását segítő atlaszt szedett ízekre lesújtó bírálatával. De írt a szentléleki zárda legrégibb oklevelének megtalálásáról, az avasi templom és torony építéséről, beszámolt egy szemtanú kézirata alapján Zalatna és Abrudbánya 1848-1849-es szabadságharc alatti pusztulásáról, s a folyóirat utolsó, 1928. évi 1-2. számában néhány Árpád kori helynevünkhöz szolgált magyarázattal. A nagy triumvirátusból először Nyíry Dániel távozott: 1932-ben, 52 éves korában elhunyt Miskolc város „reklám nélkül dolgozó főlevéltarosa". Halála után Klein Gáspár levéltárossal egészült ki a történészgárda. Marjalaki Kiss Lajos legtöbb vitát kiváltó, de számára a szakmai ismerttéválást jelentő munkája az „Anonymus és a magyarság eredete" volt, amely 1929-ben Miskolcon látott napvilágot. Ennek köszönhette néhány régészhez, ethnográfushoz, történészhez, íróhoz fűződő különleges emberi és szakmai kapcsolatát. Megjelent munkájára Györffy István szinte azonnal reagálva írja, hogy: „A céhbeli tudósok enyhén szólva fejcsóválással nyilatkoznak elméletedről. Ezt csak azért írom, hogy őszinte véleményt hallj, mert azt hiszem, jobban örülsz ennek, mintha bókolnék. . .. Ha javul az idő, lemegyek Miskolcra, s vitatkozhatunk ..." így alakult kapcsolata Móricz Zsigmonddal, Móra Ferenccel, László Gyulával és Germanus Gyulával is. Az őstörténet, helytörténet mellett hasonló lendülettel fordult a néprajz és a nyelvészet felé. Bónis Bertalan, Borsod-Gömör-Kishont vármegye alispánja 1932-ben kelt levelében olvashatjuk, hogy „Alulírott hivatalosan igazolom, hogy Dr. Viski Károly múzeumi tisztviselő, a Nemzeti Múzeum igazgató őre és M. Kiss Lajos tanár, a Borsod-Miskolczi Múzeum könyvtárosa Borsod vármegyében néprajzi kutatást végeznek. Egyúttal felhívom az alárendelt hatóságokat és községi elöljáróságokat, hogy nevezetteket tudományos munkálkodásaikban jóindulatúlag segítsék és hathatós erkölcsi támogatásban részesítsék." A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NÉPRAJZI TÁRA SECTION ETHNOGRAPHIQUE DU MUSEE NATIONAL HONGROIS BUDAPEST. X, TISZTVISELŐTELEP. HUNGÁRIA-K ÖRŰT337.-TELEFON. JÓZSEF438-33 ^SU^JU^ Wr^^ ^orrx^y^ 'vwtfwoVis/cz Károly levele Marjalaki Kiss Lajoshoz, 1932.