Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A FORDULAT ÉVEI, A NÉPKÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA (1948-1949)

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ KERÜLŐ MÓDOSÍTOTT ALKOTMÁNY TERVEZETÉNEK TELJES SZÖVEGE (Á dőlt betűs szöveg az elvi jelentőségű módosításokat jelzi) A Magyar Népköztársaság Alkotmánya A magyar államot több mint egy évezreden át a nép munkája, áldozatvállalása, társadalomformáló ereje éltette és tartotta fenn. Az államhatalom ugyanakkor az uralkodó osztályok eszköze volt a "-j&rfniTtoá nép elnyomására is kizsákmányolására. Népünk nehéz küzdelmet folytatott a társadalmi haladásért, az ország függetlenségéért; számtalan megpróbáltatás közepette védte és őrizte nemzett létünket. Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabaditotta hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel — kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát. A forradalmi harcokban megedződött munkásosztály vezetésével, az 1919. évi Tanácsköztársaság tapasztalataival gazdagodva, a szocialista országok közösségére támaszkodva népünk lerakta a szocializmus alapjait. HazárCkban uralkodóvá fúltok a szocialista termelési viszonyok. A régi helyén új ország született, amelyben az államhatalom a nép érdekeit, az állampolgárok alkotóerejének szabad kibontakozását és jólétét szolgálja. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve, a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya kifejezi; az országunk életében végbement alapvető változásokat, a társadalmi haladásért vívott küzdelem és az országépitő munka történelmi eredményeit. Az alkotmány, mint a Magyar Népköztársaság alaptörvénye, biztosítja eddigi eredményeinket és további előrehaladásunkat á szocializmus útján.' I. FEJEZET A Magyar Nop közi ársaság társatlalmi rendje 1. 5. Magyarország: népköztársaság. Z. 8(1) A Magyar Népköztársaság szocialista állam. ber általi kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a ' társadalom erőit a szocializmus teljes felépítésére. (2) A Magyar Népköztársaság fej' leszti is erősíti barátságát a szo- j ciolista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együtt- I működésre törekszik a világ vala. j mennyi népével és országával. 6. 8. (1) A Magyar Népköztársaságban ! a kizsákmányold osztályok mep- i szüntetésével uralkodóvá váltak a ! szocialista termelési viszonyok. A gazdasági rend alapja a termelési eszközök társadalmi tulajdona. (2) A Magyar Népköztársaság fejleszti és védi a társadalmi tulajdon minden formáját. * 1. 8. A Magyar Népköztársaság gazdasági életét állami népgazdasági terv határozza meg. Az állam a társadalmi tulajdonban levő vállalatokra, szövetkezetekre és intézményekre támaszkodva irányítja és ellenőrzi a népgazdaságot a termelőerők fejlesztése, a társadalmi tulajdon növelése, a dolgozók anyagi és műveltségi színvonalának rendszeres emelése és az ország védelmi erejének fokozása érdekében. S. §. (1) Az állami tulajdon az egész nép vagyona. (2) Az állam tulajdona mindenekelőtt: a föld méhének kincsei, az állami földterület, a természeti erőforrások, a jelentős üzemek és bányák, a vasút, a közutak, a vízi j és légi utak, a bankok, a posta, a táviró, a távbeszélő, a rádió és a televízió. (3) Az állami tulajdonnak, valamint az állam kizárólagos gazdasági tevékenységének körét törvény határozza meg. 9. §. Az Állami vállalatok is gazdálkodó szervek a társadalom általános érdekeinek szolgálatában, a törvényben meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. 10. {. (1) A szövetkezetek a szocialista társadalmi rend részei; a szocialista állam társadalmi és gazdasági céljaival összhangban szolgálják tagságuk érdekeit. 12) Az állam támogatja a dolgozók önkéntes társuláson aloptiló szövetkezeti mozgalmát, biztosítja a szövetkezetek önállóságát, a .szocialista szövetkezeti elvek érvényesítése érdekében felügyeletet gyakorolva tevékenységük fölött. 16. §. A Magyar Népköztársaság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és a szocialista nevelésére; védelmezi az ifjúság érdekeit. 17. §. A Magyar Népköztársaság védi az állampolgárok életét, testi épségéi, egészségit és betegség, munkaképtelenség, öregség esetén támogatja őket. 18. §. A Magyar Népköztársaság szervezi és támogatja a társadalom fejlődését előmozdító tudományos munkát, segíti a haladást szolgáló művészetet, biztosítja az állampolgárok képzettségének és műveltségének állandó növelését. II. FEJEZET A Magyar Népköztársaság urszággy ülése és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa . Az országgyűlés 19. 8. (1) A Magyar Népköztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az országgyűlés. (2) Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból eredő összes jogot, biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. (3) E jogkörében az országgyűlés a) megalkotja a Magyar Népköztársaság Alkotmányát, bj törvényeket alkot, c) meghatározza a népgazdasági tervet, d) megállapítja az állami költségvetésfés jóváhagyja" végrehajtását, e) megvitatja és jóváhagyja a kormány programját, f) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket erősít meg, pj dönt a hadiállapot kinyil, vánításáról és a békekötés kérdéséről, ' hj megválasztja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsát, ij megválasztja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsát, j) minisztériumokat létesít, k) megválasztja a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb tokát rendelkezésre bocsátani, illetőleg a bizottságok előtt vallomást tenni. Ï2. 8(1) Az országgyűlés évenként legalább két ülésszakot tart. (2) Az országgyűlést a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata alapján, vagy a képviselők egyharmadának írásbeli kérelmére össze kell hívni. (3) Az országgyűlés összehívásáról az Elnöki Tanács gondoskodik. 23. 8. Az országgyűlés Ülései általában nyilvánosak. Rendkívüli esetben az országgyűlés zárt ülés tartását is elhatározhatja. 21. 5. (1) Az országgyűlés akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a fele jelen van. (2) Határozatait az országgyűlés szótöbbséggel hozza. (3) Az alkotmány megváltoztatásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (41 Az országgyűlés ügyrendben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. 25. 8. (1) Törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Minisztertanács, minden országgyűlési bizottság és bármely országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) A törvényhozás joga az országgyűlést illeti meg. 26. 3. Az országgyűlés által elfogadott törvényt a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és titkára írja alá. A törvény kihirdetéséről az Elnöki Tanács elnöke gondoskodik. A törvényt a hivatalos lapban ki kell hirdetni, mtt^'.m »•••• -*.>.*••». •.

1 Az országgyűlés tagjai a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához, továbbá a Minisztertanácshoz, vagy annak bármelyik tagjához, az államtitkárokhoz, a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, a lçgfőbb ügyészhez feladatkörükbe tartozó minden ügyben kérdéseket intézhetnek. Akihez a kérdést intézték, az országgyűlésen köteles választ adni. KB. |. (1) Az országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt ls. (2) Háború vagy egyéb rendkívüli körülmények esetén az országgyűlés kimondhatja megbízatásának rheghatározott Időre való e) a Magyar Népköztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt és erősít meg, f) megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket, g) megválasztja a hivatásos bírákat, ' hj kinevezi az államtitkárokat és a törvény által meghatározóit fontosabb megbízatású állami alkalmazottakat, valamint a fegyveres erők magasabb rangú tisztjeit, í) alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság rendjelelt és címeit, hozzájárul külföldi rendjelek és címek viseléséhez, jl gyakorolja a kegyelmezési jogot.. (2) Az Elnöki Tanács őrködik az alkotmány végrehajtásán. E jogkörében mindent olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot, vagy intézkedést, a-mely az alkotmányba ütközik, megsemmisít, illetőleg megváltoztat. (3) Az Elnöki Tanács alkotmányossági felügyeletet gyakorol a tanácsok fölött: a) kitűzi a tanácsok általános választását, b) gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről, c) feloszlatja azt • tanácsot, amelynek működése az alkotmányba ütközik, vagy a nép érdekeit súlyosan veszélyezteti. (4) Az Elnöki Tanács dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe Utal. (5) Ha az' országgyűlés nem ülésezik, az országgyűlés jogkörét az Elnöki Tanács gyakorolja; az alkotmányt azonban nem változtathatja meg. (8) Az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok törvényerejű rendeletek. Ezeket az országgyűlés -tógközelabbi' : tUé^ért,.'?» kell mutatni. , 31. fr (1) Háború vagy aj állam biztonságát súlyosan fenyegető veszély esetén a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa rendkívüli hatáskörrel felruházott Honvédelmi Tanácsot hozhat létre: (2) Az állam biztonságát súlyosan fenyegető veszélyt és annak megszűnését az Elnöki Tanácj állapítja meg és hirdeti ki, $2. {. (1) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának megbízatása akkor szűnik meg, amikor az országgyűlés megválasztotta az új Elnöki Tanácsot. Alkotmánytervezet szöveg nélkül