Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)

Kereskedelmi és Iparkamara Miskolcz 895/1919 szám IGAZOLVÁNY ^m^ntç/t^t^i bejegyzett a Igazolok, hogy, fyff^^ . Ä bejegyzett J^4^^^\ ^^

edő 0

ég / ||i|^oiiga| bevásárlás céljából utazik ptm^0

m .^^i^^^. . mely utcában <t a hatóságok támogatására ajánljuk. Miskolc, 1919. szeptember 1. majd augusztus 17-én a vasgyár lövésével érte el csúcsát. A kiváltó ok az volt, hogy Diósgyőr egyik mulatóhelyén verekedés közben egy magyar fiatalember agyonlőtt két román katonát. A „válasz" 167 ember letartóztatása, s a Kossuth utcán nyilvános megbotoztatása volt azzal, ha a gyilkos nem kerül elő, a románok valamennyiőjüket agyonlövik. A tettes Rozman Ferenc diósgyőri munkás így önként jelentkezett, akit a román hadbíróság halálraítélt, s 1919. augusztus 17-én a korábbi gyilkosság színhelyén agyonlőttek, kivégeztek. A románok megtorlásként még hadisarcot is kivetettek a városra, majd a vasgyárat szó szerint kirabolták. Leszerelték és elszállították az ágyúgyárat, s ugyanez történt a gyár már, felbecsülhetetlen értékű gépparkjával és nyersanyagkészleteivel is. Szentpáli István a városi közgyűlés előtt amikor beszámolt a pusztítás alig felbecsülhető nagyságáról, a következőképpen fogalmazott: „A várost és a megyét olyan mértékben fosztották ki a románok, hogy évtizedekre lesz szükség, amíg ismét helyre tudunk állni." A tanácsköztársaság bukása után megszakadtak a gazdasági-kereskedelmi-pénzügyi kapcsolatok az „ideiglenesen" meghúzott határokon túli területekkel. Sok esetben évtizedek alatt kialakult kapcsolatokról volt szó, így - legalábbis egy ideig - a Kereskedelmi és Iparkamara próbálta a közvetítő szerepét betölteni. Tekintettel arra, hogy a határral kettészelt korábbi kamarai területről a miskolci kamarai központnak voltak információi, így a kereskedők innen kérhettek utazás céljára kétnyelvű igazolványt. A kamara