Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

zánkat. . . . Koszorúzási ünnepségekre került sor Miskolcon a Kossuth- és Szemere-szobornál, a Tanácsház téri Petőfi emléktáblánál, valamint a vasgyári Petőfi-szobornál is. Nem sokkal a központi ünnepség befejezése után a Kossuth moziban Lajtos Ilona, a KISZ Borsod Megyei Bizottságának titkára nyitotta meg a Forradalmi Ifjúsági Napok eseménysorozatát, majd a Petőfi '73 című színes magyar filmet mutatták be." (Az egy évtized alatti - idézett szövegből is kitűnő - változások érzékelhetőek, nyilvánvalóak. „Hagyományossá", megszokottá váltak az eseményeket összevonó, összemosó ifjúsági napok. Már természetes az is, hogy vannak iskolai ünnepségek, s van központi rendezvény, amelynek színtere nyilván nagysága miatt is - a Petőfi-tér. Itt már „hivatalosan" is együtt jelennek, jelenhetnek meg a KISZ-tagok és a nem KISZ-tagok. A megemlékezések helyszínei kibővültek, így nemcsak Miskolcon és több helyen van koszorúzás, hanem Diósgyőrben is. Bár nincsen még nagy tömegeket megmozgató esti fáklyás felvonulás, de a nappali rendezvények - még ha csak filmnézés erejéig is - már belenyúlnak az estébe, éjszakába. Az elhangzott szövegek stílusa, tartalma tökéletesen leképezi a társadalom adott állapotát, hangulatát.) A szabadságharc 140. évfordulójának megünneplése a „létező szocializmus" időszakának utolsó nagyszabású rendezvénye volt. Mindkét napilapunk bőséges tudósítással számolt be a történtekről. A Déli Hírlap a miskolci, az Eszakmagyarország a megye nagy városainak és néhány településének eseményeiről, valamint az országos rendezvényről adott összefoglalást. A Déli Hírlap beszámol arról, hogy a Rónai Sándor Művelődési Központban két kiállítás is nyílt. Egyik a városi ifjúsági szervezetek tevékenységét mutatta be, a másik levéltári dokumentumokkal idézte a szabadságharc történetét, városi és megyei eseményeit. Az esti műsor a sportcsarnok előtti téren kezdődött, az épület falát erre az alkalomra készített dekoráció borította. A felállított színpadon a Miskolci Nemzeti Színház fiatal művészei és az Excelsior-együttes tagjai adtak hangulatos műsort. „Ezután a Himnuszt énekelte el a középiskolások egyesített kórusa, majd Gúr Nándor, a városi KISZ-bizottság első titkára lépett a mikrofonhoz. Méltatta nemzeti ünnepünk jelentőségét, s hangsúlyozta: értékeinek őrzése, hagyományaink ápolása és átörökítése mindannyiunk feladata. Apáink járt útja mellett nekünk új utakat is kell taposnunk. Szemünk nyitott a világra, szívünk és agyunk fogékony az újra, a tiszta értékekre - mondta a szónok. Beszéde után szerte a téren apró tüzek gyúltak: fáklyák, gyertyák lobbantak. A menet élére huszárruhába öltött fiatalok álltak. Egyikük kezében ott lobogott a forradalom zászlajának mása. Méltóságteljes nyugalommal vonult a menet. Városunk történelmi emlékhelyeinél a fiatalság, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői kiváltak a felvonulók közül, s koszorúkat, virágokat helyeztek el a szobrok talapzatára, az emléktáblához. A felvonulás utolsó állomására, a Petőfi térre is hosszú percekig kígyózott a felvonulók sora. Megkoszorúzták Petőfi Sándor szobrát, majd a Szózatot énekelte el a középiskolások kórusa. Megkondult a Deszka-templom harangja. Szavára a környékbeli harangok feleltek. Véget ért a felvonulás, lassan kialudtak a fények . . ." Az Eszakmagyarország „A nemzeti összefogás jegyében" fő cím alatt két oldalon, s négy fényképpel dokumentálta a rendezvényeket. Miskolcon kívül beszámolt a monoki, Kossuth Lajos szülőházánál történt rendezvényekről,